Tudomány - Tények és adatok

Alapok

Még 2007-ben több kutató és szervezet - köztük a National Geographic - esett neki a témának, vagyis hogy melyik bioüzemanyag előállítása mennyire környezetbarát, mennyire hatékony és hogy egyáltalán az előállításuk mennyire éri meg. Az egyik legnagyobb ilyen kutatás alapjául a benzint vették (ennek energiatartalma és szennyezési értéke 100%, literjének előállítása 55 cent.) A kutatás azon sokakban felmerült kérdésre is válaszol, hogy mennyire környezetbarátok az egyes bioüzemanyag-típusok, előállításukkal együtt.

Bármilyen növényt is veszünk alapul, mindössze két típusú üzemanyagok készíthetünk: etanolt - vagyis kukoricaszeszt - kukoricából és cukornádból, valamint biodízelt, minden másból. Az etanol energiatartalma mindössze 67%, míg a biodízelé 86% - vagyis mindkettő gyengébb teljesítményt produkált mint a benzin, tehát ugyanannyi út megtételéhez arányosan több kell a tankba, mint benzinből. Ám áruk is olcsóbb, méghozzá annyira, hogy az E85-ből (a legelterjedtebb biodízel, ami 85% zöld üzemanyagot és 15% benzint tartalmaz) így is jobban megéri tankolni - amihez persze külön kocsi is kell.

Bioetanol

A kukorica - amit főleg Amerika és Magyarország használnak - mutatja az egyik legrosszabb eredményt: egy egységnyi energia befektetésével mindössze 1,2 egységet nyerhetünk (tehát alig valamennyit), igaz költsége literenként mindössze 29 cent. Maga a kinyert üzemanyag sem túl környezetbarát, ugyanis mindössze 22%-al kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki a benzinnél, ráadásul előállításánál majdnem annyi szennyezőanyagot égetnek el, amennyit az etanol kivált. Pluszban a termelése rengeteg rovarirtót és műtrágyát igényel, ami nagyfokú talajromlást idézhet elő.

A Brazília óta már több mint harminc éve - OPEC embargó hatására - nagymértékben használt, szintén etanol előállítására alkalmas cukornád már jóval szebb képet fest: egy egységnyi befektette energiáért ugyanis 8-at kapunk vissza, és egy liter előállítása sem kerül többe 23 centnél. A tucatnál több szennyezőanyag-mérés legrosszabja is 56%-kal kevesebbet mutatott mint a benzinnél (de volt 90% fölötti eredmény is), ráadásul egy hektáron kétszer több terem belőle, mint a kukoricából. Modern előállítása során szinte semmi fosszilis tüzelőanyagot nem kell felhasználni - a kevésbé modern verziónál viszont felperzselést alkalmaznak, ami szén-dioxidon kívül hamut is juttat a levegőbe. Itt meg kell jegyezni, hogy Brazília már elérte azt, amit a többiek csak szeretnének: etanol-gyártása lévén (hozzáadva saját olajkészleteit) immáron nem szorul kőolaj behozatalra.

Biodízel

A főleg Németország által használt, általában szójából előállított biodízel energiatermelése egy betett egység után 2,5-re jön ki, ára országonként és alapanyagonként változó, de jóval drágább az etanolnál. Szennyezőanyag tartalma 68% kevesebb fosszilis társánál, és az előállítási szennyezése is jobb, mint a kukoricánál (bár még itt is jelentős). Ehhez kapcsolódva érdemes megemlíteni a magyar repcéből készült repce-metil-észter (szintén biodízel) adatait: itt az előállítás 117 cent hordónként, és bár a szén-dioxid és a ciántartalma kevesebb, de több ugyancsak üvegházhatást okozó szén-monoxidot és nitrogén-dioxitot enged a levegőbe, mint a benzin. A repce szívós, igénytelen növény, amely nem meríti ki a talajt, ellenben négyévente csak egyszer, vetésforgóban vethető, és emiatt energiaipari felhasználása veszteséges.

Összességében a legjobb adatokat a másod és harmadgenerációs alga és cellulóz kutatások ígérik. Itt egy egységnyi befektetett energiáért akár 36-ot is visszaszerezhetünk, ráadásul az algák esetében kifejezetten olcsón. Ha hozzávesszük hogy a belőlük előállított üzemanyag 91%-al kevesebb szennyezést tartalmaz mint a benzin, hogy előállításukhoz nem kellenek hatalmas termőterületek, és hogy az algák önmagukban légtisztító hatásúak, akkor könnyen rájöhetünk hogy tényleg itt a megoldás.

Összegzés

Sajnos a kevés rendelkezésre álló terület és a második, harmadik generáció kísérleti fázisa miatt a biobenzin nem holnap fog elterjedni a világban. Ráadásul ha minden területe be akarnánk szántani - például a gyér termőképességgel rendelkező parlagokat is - akkor az nagyban csökkentené a talaj szénlekötő képességét, amivel csak további üvegházhatást érnénk el. Jelenleg világszerte a termelés zöldítésén fáradoznak - például metánnal fűtött kazánok, és biobenzinnel működő traktorok rendszeresítésével.

Összességében kijelentették, hogy nem az első generáció fogja megmenteni a világot, de megfelelő kombinációval és a többi generáció fejlesztésével a bioüzemanyag akár Jézus modernkori szerepét is átveheti. Természetesen ehhez a megfelelő polgári hozzáállás és állami elhatározás is kell, valamint egy hangyányi kutatási szerencse.