Előző cikkünkben beszámoltunk vagyonosodási vizsgálatok okairól és miértjéről, most annak mechanikáját kívánjuk taglalni.

A vizsgálat menete

Az APEH azt vizsgálja, hogy az elmúlt 5+1 évben milyen nagyobb kiadásai voltak, milyen vagyontárgyak kerültek a tulajdonába, merre volt nyaralni stb. és tudja-e igazolni ezen kiadások fedezetéül szolgáló pénz eredetét.

Először is kiküldik az idézést, a 18 pontos kérdőívvel - miközben minden gazdasági adatot lekérnek az illetőről, amit csak el tud képzelni - majd személyesen átadják a megbízólevelet. Aztán következik a hivatalos nyilatkozattétel, majd felállítják a vagyonmérleget - szükség esetén itt van lehetőség újabb nyilatkozatok kiadására is. Végül megírják a jegyzőkönyvet, és az adózónak van 15 napja, hogy észrevételeit eljuttassa a négybetűs szigorszervezethez. Ha mindez megvan, meghozzák az elsőfokú határozatot.

De itt még nincs vége, mert az illető 30 napon belül fellebbezhet. Ha nem teszi meg, akkor jogerőre emelkedik és megkezdődik a végrehajtási eljárás. Majd megszületik a másodfokú határozat - amennyiben ez nem megfelelő akkor jön a bíróság által benyújtott kereslet. Amennyiben minden rendben van, ténylegesen is elkezdődik az adóvégrehajtás, esetlegesen méltányossági eljárással (ettől kevesebbet kell fizetni).

Persze sokan gondolkoznak bizonyos megoldásokon, de ezek rendszerint nem jönnek be. Ugyanis a szerencsejáték során nyert jövedelem is adóköteles, a rejtélyes kölcsönöknek könnyű utánajárni, az ajándékozást be kell jelenteni az illetékhivatalnál (valamint az ajándékozó félre is vetnek pár pillantást), és a több évig otthon tárolt pénzt pedig a szervezet nem tartja „életszerűnek” - valamint mindig megvizsgálja az érintettek életvitelét is. Igazi Jolly Joker viszont a lenyomozhatatlan offshore cégek használata.

Ami bemutat az APEH-nak: offshore cégek

A pénzlenyúlás igazi titka az úgynevezett offshore cégek (vagyis külföldön bejegyzett, de a hazai gazdasághoz - tulajdonosi vagy üzleti úton - szorosan kötődő vállalatok). Ennek lényege, hogy külföldön egyes országokban nincs, vagy rendkívül alacsony az adózás bizonyos dolgok után, így inkább az ottani kasszát gyarapítják kevéssel, mint a hazait sokkal, és ezek az országok nagyjából nem is foglalkoznak az ottani „külsős” cégekkel.

Ráadásul a tulajdonviszonyuk is sok kapcsolatot elkendőzhet (ugyanis az nem publikus, ráadásul bárkinek a nevére be lehet jegyeztetni egy ilyen céget). De ami a legjobb, az APEH és semmilyen más magyarországi hatóság sem vizsgálódhat az offshore cég ügyeiben (az ottaniaknak meg nem szokásuk). Ezért bevett szokás, hogy minden nagyobb jövedelmet – és ebből vásárolt dolgokat – az illető külső-céges számlájára írnak, így nem kell utána adózni - és még a feketén szerzett pénzeket is ki lehet fehéríteni.

Mára külön biznisz-ágazat segíteni az offshore cégek alapításában. Az egyik ilyen cég hat országot ajánl a „nemes” célra: hármat ahol nincs adózás (Gibraltár, Delaware állam [Amerika] és Belize) és hármat ahol különösen olcsó (Ciprus, Man-sziget és Svájc). Egy ilyen cég alapítása 1000 euró körül van (ügyvezetővel 1500, a második kategóriában ezek duplája), évi költsége pedig mindössze 600 eurót kóstál (második kategóriában szintén dupla az összeg). A beömlő haszon pedig… ezeknek sokszorosa. Elvégre, ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát - főleg ha lelkiismeretét is főbe lőtte már.