Miért van nagy társadalmi szakadék a magyarság és a cigányság között?

Rendszerváltás után volt egy jelentős elszegényedés és sokan munkanélküliek lettek. Ez elsősorban az iskolázatlanokat, alacsonyak képzetteket érintette és a cigányok közt nagyon magas ez az arány. Így a társadalom egy része úgy él, hogy inkább hosszabb, mint rövidebb idő alatt, de megközelítheti a nyugat-európai szintet, míg 7-8 százezer ember harmadik világbeli szinten él.

Ez utóbbiak nem mind cigányok, de jelentős részük az. Ezek az emberek kiszorulnak az iskolázottságból, munkahelyekről, lakóhelyekről, társadalombiztosításból, és szegénységben, szélsőségesen szegregált körülmények között élnek. Egy ilyen népességnek teljesen nyilvánvalóan mások a lehetőségei, törekvései, életvitele - és ez az oka a konfrontációknak. De a világon mindenhol így történik - például a feketékkel is Amerikában -, ez nem egyedül a cigányokra érvényes.

A rendszerváltás előtt mi volt a helyzet?

A probléma akkor is megvolt, csak sokkal kisebb mértékben és korántsem volt ennyire szem előtt. Jóformán mindenkinek volt munkája - most hagyjuk, hogy az milyen produktivitást biztosított -, de volt többé-kevésbé biztos megélhetése, lakhatása, így a jelenség nem volt ennyire intenzív.

A magyar politikai élet miért nem hajlandó erről beszélni?

Ennek két oka van. Egyrészt a politikusok szeretnek csak olyan problémákról beszélni, amire gyorsan, rövidtávon megoldást tudnak találni, és ez nem egy olyan eset. Ezért az ilyet a rossz politikusok inkább csak eltolják maguktól az ilyen problémákat. Ez a világon mindenhol így van. A másik már inkább magyar sajtosság. Mint látjuk, vannak országok ahol, ha nagy baj van - mint most a világválság, akkor a nép felülemelkedik önmagán, összefog, és nem rekeszti ki polgártársai egy, nem is kicsiny részét. Erre jó példa az Egyesült Államok.

Ellenben Magyarországon - különösen kisebbségi kérdésekben -ez nem épp így van. Amikor nagy baj van, akkor mindig a rosszabbik oldalát mutatja az ország, például felerősödnek a kirekesztő mechanizmusok. A politikusaink pedig ki akarják szolgálni a népet, azt gondolják erre van igény. Ha a vezetők is így beszélnek, akkor a nép is úgy gondolhatja, hogy ez teljesen helyes, ezáltal erősíti a szélsőségeket. Ez elképzelhetetlen a világ szerencsésebb felén.

Mi lehet a megoldás?

Nem szeretem azt mondani, hogy társadalmi problémára megoldás van - kommunisták és populisták szokták így gondolkozni. Kezelni lehetne a dolgot és feltétlenül jobban kellene kezelni, mint eddig. Jobb iskola, tanulás, képzés - ez feltétlen szükséges. A szegregációs folyamatokat - például az iskolákban - vissza kellene szorítani. Ezeknek megvannak a módszerei, így nem kell őket feltalálni Magyarországon.

Ráadásul Amerikában, a feketék esetében is sikerrel alkalmazták őket, pedig ott a probléma sokkal súlyosabb, sokkal jobban elmérgesedett. Munkahelyek kellenek - értelmetlen közmunka helyett értelmes munka és közmunka - és tartózkodni kell a szélsőséges, cigány ellenes megnyilvánulásoktól, mert azok csak elmérgesítik a helyzetet.