Draskovics szerint mindegyik párt egyetért vele

Az ötpárti tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a parlament elé kerülhet a javaslat - mondta Draskovics Tibor.

Az Alkotmány módosításához kétharmados parlamenti támogatás szükséges.

Draskovics Tibor szerint ha a pártok között egyetértés alakul ki, és az alkotmánymódosítás sikerül, akkor mindenki számára világossá válik, hogy hol a mérce, azt követően pedig lehet gondolkodni az alacsonyabb rangú jogszabályok, például az egyesülési törvény, a gyülekezési törvény, a büntető vagy a polgári törvénykönyv módosításán. De az is előfordulhat, hogy önmagában az alkotmánymódosítás elegendő lesz arra, hogy megfelelően orientálja a jogalkalmazókat.

Draskovics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a gyűlöletbeszéd büntethetőségét célzó alkotmánymódosításra azért van most szükség, mert az utóbbi két év, de különösen az elmúlt hetek "rémes" bűncselekményei nyomán "betelt a pohár", továbbá mert az Európa Tanács épp a napokban jelezte, hogy Magyarországon a véleményszabadság túl széles értelmezése lehetetlenné teszi a rasszista megnyilvánulásokkal szembeni hatékony fellépést.

A miniszter hozzátette, hogy a javaslat kizárólag olyan elemeket emelne be az alkotmányba, amelyeket Magyarország korábban már nemzetközi egyezményekben kötelezettségként vállalt.

Az igazságügyi tárca írásos háttértájékoztatója szerint "tehát szó nincs új korlátozási okok bevezetéséről", mindössze az egyébként is hatályban lévő nemzetközi jogi kötelezettségek kerülnek be az alkotmányba. A javaslat szerint tiltott a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat.

"Ezzel egyértelművé válna, hogy az ilyen jellegű magatartás semmilyen alapvető jog gyakorlása során nem élvez alkotmányos védelmet." (...) továbbá "az Alkotmányba iktatott tilalom megsértését minden körülmények között a büntető jog szigorú szankciójával kell büntetni" - tartalmazza a tervezett alkotmánymódosítási javaslatról szóló sajtóanyag, mely szerint a korábbi gyűlöletbeszéd elleni javaslatok célja az "ésszerűtlenül tágan értelmezett szólásszabadság normális kereteinek megalkotása lett volna, azonban a kezdeményezéseket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta".

Draskovics Tibor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa a mindenfajta megkülönböztetéstől - különösen a faji-etnikai megkülönböztetéstől - mentes joggyakorlást. Az elmúlt időszak tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ez az alkotmányos védelem az Alkotmánybíróság értelmezése folytán nem kellően biztosított. Kevesek hangos gyűlölködéssel uszítanak, nyíltan megkülönböztető kijelentéseket tesznek.

A probléma nem új keletű. Az Alkotmánybíróság 1992 óta következetes gyakorlata elutasít minden büntetőjogi és polgárjogi eszközt az ilyen fajta megnyilvánulások ellen, kivéve, ha azok közvetlen erőszakra uszítanak - jegyezte meg Draskovics Tibor, aki szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata ellentétben áll az alkotmány szellemével. Az Alkotmánybírósággal viszont nem lehet vitatkozni, csak egyet lehet tenni, megváltoztatni az alkotmányt.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter megjegyezte azt is, hogy "az élet cáfolja azt, amit a köztársasági elnök mondott".

Sólyom László - aki az 1990-es években az Alkotmánybíróság első elnöke volt - február 28-án a Népszabadságban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott: a szólásszabadságnak "jelentős és pontos korlátai vannak a magyar jogban, éppen annak megakadályozására, hogy a szólásszabadsággal való visszaélés erőszakhoz vezessen. Az erőszak érzelmi előkészítése büntetendő. Jogszabály van, az alkalmazás a probléma. Miért nem született az elmúlt tíz évben egyetlen elmarasztaló ítélet sem? Miért egy olyan - ennél sokkal enyhébb esetekre vonatkozó - büntető tényállás hiányát hozzák mindig elő, egy közösség általában vett megsértését, amilyen a világon sehol sincs? Az Alkotmánybíróság sem gördít akadályt az elé, hogy el lehessen ítélni azokat, akik mást etnikai alapon emberi méltóságában megsértenek. Bőven van lehetőség arra, hogy a jog megtorolja az emberi méltóság megsértését és a diszkriminációt."

Draskovics Tibor sajtótájékoztatóján a gyűlölködő, uszító jelenségekre utalva kijelentette: "Megálljt kell parancsolni! (...) A szó veszélyes fegyver", ma csak egy mondja, holnap többen, és holnapután lesz, aki az elhangzottakat tettre váltja.

Draskovics Tibor emlékeztetett arra, hogy 1992-ben, amikor az Alkotmánybíróság kialakította a véleményszabadsággal és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos, azóta is következetesen folytatott gyakorlatát, még nem lehetett tudni, hogy a magyar sajtóban olyan mondatot lehet majd olvasni, hogy "le kell lőni őket, mint a kutyákat".

A XX. század tapasztalatai arra intenek, hogy ezekre nem szabad legyinteni - jegyezte meg a miniszter, aki szerint "nagyon kicsi a távolság a Tatárszentgyörgyön történtek és az újságcikk között".