Egy ember, aki megoldja a cigányproblémát
Nemcsak nálunk okoz gondot a cigány népességnek a többségi társadalomba való integrálása. Csehországban van egy ember, aki nemcsak beszél róla, hanem cselekszik is. Nem is akárhogyan!
2009. március 5. csütörtök 07:07 - Kesjár Norbert
A hivatalos népszámlálási kimutatások szerint – hasonlóan a magyarországi helyzethez – Csehországban is csak néhány tízezer roma él. Nem hivatalos becslések szerint viszont a csehországi romák száma sokkal több: mintegy 200 ezer fő körül mozog.
Van gondjuk bőven
Roma emlékhely
Michael Kocáb kisebbségügyi miniszter hosszas tárgyalásokat folytatott a pénzügyminiszterrel, a mezőgazdasági tárca vezetőjével és a különféle roma aktivistákkal arról, hogy hogyan lehetne megoldani az évek óta húzódó roma holokauszt-emlékmű ügyét. A dél-csehországi Lety u Písku-ban, az egykori munkatábor helyszínén évek óta Csehország legnagyobb sertéshizlaldája és húskombinátja működik, amelyet ezidáig egyetlen kormány sem akart megszüntetni, s emiatt nem épülhetett ott fel a roma holokauszt emlékhelye. Kocábnak végül hosszas tárgyalás után sikerült megteremtenie a kompromisszumot: a hizlaldát egyelőre nem számolják fel (mert ezzel legalább négyszáz ember veszítené el a munkahelyét), ám a létesítményt környezetbarát fallal veszik körül, így a közvetlen szomszédságában felépülhet a roma emlékhely is.
forrás: romove.radio.cz
A gazdasági válság hatására még kilátástalanabb helyzetbe kerültek az eddig is nehéz szociális körülmények között élő csehországi cigányok. Az utóbbi időben ugyanis a körükben jelentősen megnőtt az addig is hatalmas munkanélküliség, nagyobb lett a nyomor, a szegénység. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy a romák már
emigrálással fenyegetőztek. A roma civil szervezetek az elmúlt napokban megpróbálták felhívni a politikusok figyelmét erre a „szociális katasztrófával” fenyegető helyzetre.
A Roma Realia nevű szervezet például
Barack Obama amerikai elnöknek címzett levelet adott át az Egyesült Államok prágai nagykövetségén, amelyben hosszan ecsetelték a csehországi romák nehéz helyzetét, és ezzel összefüggésben a „cseh nacionalisták térnyerésére” figyelmeztették az amerikai kormányzatot. A romák ugyanis – rossz életkörülményeik miatt – arra is panaszkodnak, hogy Csehországban továbbra sem ismerik el a roma holokausztot.
„A 2. világháború idején Csehországban két roma munkatábor működött, amelyben csehek látták el a parancsnoki és a felügyelői tisztségeket. Levéltári adatok szerint a két táborban mintegy 500-600 roma halt meg, s több mint 500 személyt koncentrációs táborokba szállítottak. Lety u Písku település mellett, az egykori munkatábor helyén ma is sertéshizlalda áll, s bár az Európai Unió is felszólította Prágát a helyzet rendezésére, ez máig sem történt meg” – írták a levélben.
Segít a rockzenész
Michael Kocáb
A Prágai Válogatott (Prazsky Vyber) nevű rockezenekar frontembereként, emberjogi aktivistaként ismert személyiség már eddig is jelentős közéleti karriert tudhat maga mögött. A szocializmus évtizedei alatt Kocábot többször előállította a rendőrség, zenekarát kitiltották a nyilvános helyekről, a börtönbüntetést pedig csak egy amnesztiának köszönhetően úszta meg. A
rendszerváltáskor került szoros kapcsolatba Václav Havellel. Kocáb parlamenti képviselő lett: a szovjet csapatok mielőbbi kivonulását intézte. „Életem eddigi legboldogabb napja 1991. június 25. volt, amikor kikísértem a Prágához közeli katonai repülőtérre Eduard Vorobjov vezérezredest, a hazánkból utolsó megszálló katonaként távozó szovjet középső hadseregcsoport parancsnokát. Búcsúzáskor meg akart csókolni, de úgy néztem rá, hogy visszahőkölt. Kisvártatva elrepült, én meg valósággal száguldottam a Vencel térre, ahol felléptem az Agyő, Vörös Hadsereg örömkoncerten” – írta később a blogjában.
forrás: kocab.blog.idnes.cz
Az áldatlan állapotok rendezésére január végén
Michael Kocábot nevezték ki kisebbségügyi és emberi jogi miniszterré. Munkáját azóta közmegelégedéssel végzi, amit az is jelez, hogy másfél hónap után a cseh politikusok népszerűségi listáján már a hatodik helyen áll.
„Sokasodnak a társadalmi feszültségek nálunk is. A gazdasági válság valósággal melegágya a szélsőséges nézetek és cselekedetek elburjánzásának. Két évtizede, a néhai Csehszlovákiában egyetlen pofon nélkül ment végbe a rendszerváltás. Hiszem, hogy a mostani súlyos helyzetben is felülkerekedik a józan ész és az emberség, ezért vállaltam el a miniszteri posztot is” – írta internetes naplójában.
Politikai elemzők szerint Michael Kocáb egy hónappal ezelőtti hivatalba lépése óta többet tett, mint elődje két év alatt. Kocáb sikerének titka elsősorban abban rejlik, hogy a romák számára rokonszenves személyiség. Az újdonsült miniszter Václav Havel híveként és eszmetársaként mindig is fontosnak tartotta az emberi jogok, a legkülönbözőbb kisebbségiek esélyegyenlőségének érvényesülését. Kocáb ezenkívül kitűnő zenész, s nemcsak a rock-ot szereti, hanem a cigánymuzsikát is.
Megoldja a konfliktusokat
Kocáb egyik legsikeresebb akciója az volt, amikor lecsillapította a Kolín városában cigányellenes demonstrációra készülő diákokat. A fiatalok amiatt akartak tiltakozni, mert az egyik társukat minden ok nélkül súlyosan bántalmazták a kisváros javítóintézetének kimenőt kapott fiatal, roma származású lakói.
„Konfliktusokat mostanság párbeszéddel lehet leginkább rendezni. Ha erőszakra erőfitogtatással válaszolnak, akkor a helyzet csak tovább mérgesedik” – érvelt a miniszter, s ezzel elérte, hogy békésen hazamenjenek a diákok.
A sikeres békéltető-akció után pár nappal újra szüksége volt minden szakértelmére, mert akkor a
rendszeres roma-nem roma összecsapások helyszínén, Litvínovban fajult el a helyzet.
Kocáb a helyszínre sietett, ahol egyből megrohanták a szélsőségesek, akik felrótták neki, hogy a kormány nem tesz semmit azért, hogy megszűnjön ez a tarthatatlan állapot.
A hírhedt lakótelepen pedig cigányasszonyok állták az útját, azt kiabálva, hogy „csak őket telepítik ki, pedig a fehérek sem fizetnek lakbért és közüzemi díjat, s leginkább ők duhajkodnak éjszakánként, de a rendőrök ezek fölött szemet hunynak”.
Kocáb egy gyors helyzetértékelés után néhány óra alatt rendet tett. Kiállt a lakótelep közepére és a következőket mondta:
„Rendszeres járőrözésekkel és más törvényes eszközökkel kiszűrjük az uzsorásokat, a prostik futtatóit és a drogdílereket. Szociális munkásokat küldünk ide és más gettókba, költségvetési és uniós pénzekből közhasznú és más munkalehetőségeket teremtünk. A súlyos szociális gondokkal szembesülőknek is vannak emberi jogaik. A hátralékokat emberségesen kell rendezni! A sok duma és fogadkozás helyett cselekedni fogunk!”
Szavait tapsvihar köszöntötte. Beszéde után máris több csehországi városból kapott meghívást, hogy azokban is csendesítse le a háborgó embereket. Rohác lelkesen vállalja a feladatot, sőt! Kész beköltözni egy hétre az egyik roma nyomornegyedbe.
Magyarországon is szükség lenne rá
Magyarországon nincs kisebbségi miniszter, az ún. romaügyek többsége a munkaügyi tárcánál, illetve a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkárságánál van. A cigányokkal pedig jobb híján a kisebbségi ombudsman foglalkozik elég gyakran.
A minap több roma szervezet írt levelet a miniszterelnöknek, amelyben arra kérik őt, hogy emelje kormányzati szintre a magyarországi cigányság ügyeit. Azt
kérik Gyurcsány Ferenctől, hogy nevezzen ki egy roma ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, valamint javasolják, hogy működjön a kormány mellett egy ötven tagú roma tanácsadó testület, valamint alakuljon az Országgyűlés emberi jogi bizottságán belül egy romaügyi albizottság.
Ezekből a javaslatokból is láthatjuk, hogy Magyarországon is elemi igény lenne a folyamatos párbeszédre és a problémák mielőbbi, hatékony kezelésére. Ez azonban csak úgy elérhető, ha a teljes politikai elit (kormánypárti és ellenzéki politikusok) és a civil szervezetek együttesen találják meg a kiutat. Mindegy, hogy új pozíciók létrehozásával vagy a meglévők hatékonyabbá tételével érik el. Egy biztos: mindez csak hiteles, széles körben elfogadott és integratív személyekkel valósítható meg.