A vezetői munka 65-70 százaléka kommunikáció. Lehet-e azt mondani, hogy a miniszterelnök úr megnyilvánulásainak zöme „szájba adott” semmint ’ad hoc’?

Amikor azt mondják, hogy a kommunikáció fontos vezetői attribútum, az alatt a belső (munkatársi) és a külső kommunikációt is szokták érteni. Ha ezt az egészet vesszük, akkor lehet, hogy kijönnek az ön által említett százalékok. De ha azt nézzük meg, hogy a miniszterelnök munkájának mekkora része zajlik a nyilvánosság előtt, akkor az csak a töredéke lesz az egésznek. A munka legnagyobb része ugyanis nem a nyilvánosság előtt zajlik. Ami az egyeztetések végén megjelenik a sajtóban az csak egy töredéke a munkájának.

A miniszterelnöknek vannak szövegírói, de nem komplett beszédeket kap tőlük: tudom, hogy az ellenzék vezetője sokszor szóról szóra felolvassa az elé tett beszédet, de a miniszterelnök munkamódszere más. Gyurcsány Ferenc beszéd vázlatot kap, amiben vannak kommunikációs elemek, ajánlott fordulatok, mondatok, amiket elolvas, beépít a saját szövegébe – majd legtöbbször félreteszi az egészet, és fejből beszél…



A gazdasági vasfüggöny saját metafora volt?

Az az ő találmánya volt, azt hiszem. Biztosan nem tőlünk kapta. Az igazság az, hogy a miniszterelnök nagyon jó szónok. Az esetek túlnyomó többségében neki jutnak az eszébe a legjobb ötletek.

Ha valami fontos, nagy beszédre készül, akkor általában leülünk és beszélgetünk róla, akár már hetekkel a beszédhelyzet előtt. Ilyenkor tisztázódik a beszéd fő karaktere, és a szakmai kérdések is, például hogy milyen adatokra van szükség a beszédhez. A másik rész, amit a stáb adhat hozzá a szöveghez, hogy keres frappáns mondatokat, képeket. Aztán mindenki teszi a dolgát, a kabinetfőnök pedig ránéz időről időre, hogy hogyan is áll a csapat. Az utolsó napokban a miniszterelnök fejben már elkezdi fogalmazgatni a szövegét, és fontos beszédeknél az is előfordul, hogy néhány nappal előtte próbát tart, adott esetben akár a stáb előtt.

Sokszor élőben, közönség előtt is kipróbálja, hogy melyik forma, hogyan működik. Saját tapasztalatból mondom, hogy egész más az, ha valamit az ember egyszer már elmondott mások előtt is. Másodszorra-harmadszorra sokkal jobban mondja el. Ezért aztán, például nem az a jó megoldás, ha az ember rögtön kamera előtt nyilatkozik, hanem ha előbb elmondja például az írott sajtónak, és csak utána a rádióknak, tévéknek. Ennek egyszerűen technikai okai vannak: hiába írsz meg egy mondatot akár nagyon szépre, nem fogsz tudni olyat írni, amit azonnal el tudsz majd jól mondani. Jobb, ha előtte elpróbálod.

Ezt a miniszterelnök is alkalmazza – persze mások az ő eszközei, mint a kormányszóvivőé. Volt már arra is példa, hogy a Parlamentben, egy nagyon fontos beszéd előtt másfélórával az egészet végigvette a stábbal. Akkor még mindig szerkesztett át benne szövegrészeket.

A legeslegvégső állomása a felkészülésnek, hogy miniszterelnök A/5-ös lapokra felír magának szövegelemeket időnként a tévében is láthatják a nézők ezeket , és ezt használja segítségként. De a beszédeket szinte mindig fejből mondja. Van ugyanis egy előnyös adottsága: szinte szó szerint el tudja mondani kívülről a szövegeket.

Ha komolyabb témáról beszél, mondjuk egy vidéki fórumon, akkor akár egy egész dossziényi anyagot is elolvas a kocsiban. Utána, amikor kiáll beszédet mondani, az adatokat fejből vissza is tudja idézni. Emlékezetes eset volt például, amikor a 2006-os tévévitában visszakérdezett Orbán Viktornak: tudja, hogy Magyarországon hány liter tejet ad egy átlagos tehén?”. A kihívója természetesen nem tudta, de a miniszterelnök igen: még évekkel korábban egyszer olvasott egy ilyen jelentést, és emlékezett az adatra. Tehát vannak olyan képességei, amelyek miatt neki az a jó munkamódszer, hogyha nem komplett szöveget ír neki valaki, amit ő megpróbálja felolvasni, hanem az, hogy kap szövegelemeket, azokat ő maga kiskicceli, és aztán fejből beszél.

Az ember azt hinné, hogy pont fordítva van, mely szerint minél több van a lapon, annál könnyebben lehet lavírozni, a feltett kérdések tekintetében. Ha ez ennyire esetleges, ennyire a saját képességeire hagyatkozik, könnyen belefuthat valami olyan kérdésbe, amire hirtelen nem tud reagálni. Kockázatos…

Azt azért érdemes lehet tudni Gyurcsány Ferencről, hogy a fontos ügyekben mindig ő szokta tudni a legtöbbet. Aktív részese ugyanis az egyeztetéseknek, a legtöbb területen naprakészen képben van. Nagyon nehéz őt konkrét kérdéssel, vagy szakmai üggyel megfogni.