A tanulmánysorozat negyedik részében a szociológus a magyar fiatalok környezettudatosságát, életmódját, sportolási szokásait és a természetességhez fűződő viszonyukat vizsgálta. A kutatás szerint a 15-19 évesek 35, míg a 20-25 évesek 44 százaléka dohányzik és a rendszeres alkoholfogyasztók aránya 28 százalék.

A 14-19 évesek negyede, míg a 20-25 évesek több mint 40 százaléka soha sem sportol. A középiskolás korosztály 13 százaléka versenyszerűen űz valamilyen sportot, az idősebbek között csupán elvétve találhatók ilyen fiatalok. A legnépszerűbb sportok a kerékpározás, a futás-kocogás és a foci. A testépítés a fiúk, míg a fitness és az aerobik a lányok körében elterjedt. A hagyományos sportok mellett új mozgásformák, a jóga, tánc és a squash is divatba jöttek.

A fiatalok harmada rendszeresen, vagyis legalább hetente egyszer fogyaszt valamilyen alkoholos italt: a legnépszerűbb a sör, de nem sokkal marad le a bor és a különböző röviditalok sem. A fiatalabbak 35, míg az idősebbek 44 százaléka dohányzik.

A megkérdezettek 70 százaléka legalább hetente eszik gyümölcsöt és csupán 7 százaléknyian vannak azok, akiknek életéből ez teljes mértékben hiányzik. Zöldséget 50 százalék gyakran, míg további 34 százalék rendszeresen eszik. Ezen kívül népszerűek még a sajtok és a különböző tésztából készült ételek is. Gyakori vagy rendszeres pizzaevőnek a fiatalok 41 százaléka számít.

A TrendRiport szerint a magyar fiatalok csaknem fele szelektíven gyűjti a hulladékot, illetve hasonló arányban törekednek a vízzel és az árammal való takarékoskodásra is. Csak állatokon nem tesztelt kozmetikumot vásárol a megkérdezett lányok 33, a fiúk 24 százaléka. Igen magas a klónozás miatti aggodalom: a lányok 78, a fiúk 55 százaléka tart a klónozásban rejlő veszélyektől.

Ságvári Bence első jelentésében a digitális technológiák, a digitális kultúra és a tinédzserek viszonyát kutatta, a sorozat második részében szemügyre vette a fiatalok kapcsolatát a divattal és a legújabb öltözködési trendekkel. A tanulmány harmadik részében arra kereste a választ, hogy mi jellemző a fiatalok jövőképére, hogyan képzelik el életüket, karrierjüket 5-10 éven belül, hogyan határozható meg általános világlátásuk.

A felmérés során online kérdőív segítségével 400 fiataltól vártak választ a 15-25 év közötti korosztályból. A 400 fő kor, nem, iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatív a hasonló korú magyar fiatalokra. Ezen kívül fókuszcsoportos beszélgetéseket tartottak Budapesten, amelynek résztvevői 16-22 éves középiskolás, felsőoktatási karrierjük elején lévő, illetve már dolgozó nők és férfiak voltak.