Traian Băsescu államelnök tavaly az év második felében azt nyilatkozta a Ziarul Financiarnak, hogy Romániának nincs államadóssága, míg Magyarországnak vannak jó autóútjai és autópályái. Ön szerint melyik állam jár jobban?

Ebből a szempontból egyértelműen Magyarország, hiszen Magyarországon jobban lehet közlekedni, azt mindenki látja, aki átmegy a határon. Ez akkor is így van, ha tudjuk, hogy a kilencvenes években a magyar állam olyan koncessziós szerződéseket kötött, amelyek előnytelensége láttán az államnak kellett visszavásárolnia az utat. De legalább megépítették az autópályákat. Még van körülbelül negyven kilométer a határ két szakaszán, Debrecentől Ártándig, s Szegedről ahhoz, hogy össze legyen kapcsolva Romániával.

Romániában azonban nincs mihez hozzákapcsolni a magyar autópályákat, mert – s ezt az RMDSZ a kilencvenes évek közepétől mondja – a román állam nagyon rossz stratégiát követett. Traian Băsescu államelnöknek valószínűleg lelkiismeret-furdalása is van, hiszen ő volt a szállításügyi miniszter 1996 és 2000 között. Ekkor sokszor nyilatkozta, hogy Romániának nincs szüksége autópályára, mert nem indokolja a forgalom, inkább a jelenlegi utakat kell fejleszteni. Oda jutottunk 2009-re – s ezért több kormány is hibás –, hogy ha két-három év alatt nem építenek a nagyvárosok körül terelő utakat, valamint legalább egy autópályát nem próbálnak befejezni, akkor bezárhatjuk Romániát. A nagyvárosokba most is alig lehet bejutni, főleg hétvégén, mint például Nagyváradon, Kolozsvárott, vagy éppen Szebenben, de még lehetne sorolni.

Románia most vett fel IMF-hitelt. Úgy fest, hogy se útfelújítás, se államadósság-mentesség.

Hiába vesz fel hitelt a román kormány, ha nincs előkészített pályázat. Ez most a legnagyobb probléma. Amíg megbízott miniszter voltam, egyszerűen nem írtam alá a minisztérium által készített 10 évre szóló stratégiát, mert elmondtam, hogy az összekapkodott, nincs vízió, nincs elképzelés, s nincs jól megszervezve. Ezt bizonyítják sajnos az utóbbi évek történései. Horvátországban a Bechtel 5 éve alatt megcsinálta a rá bízott autópályát, pedig ott viaduktokat kellett építeni, meg alagutakat fúrni. Ugyanarról a cégről van szó, amelyik Romániában építi az észak-erdélyi autópályát. Romániában meg már két éve megy a veszekedés a szerződéssel, s nem történik semmi? Ebben az évben talán átadnak negyven kilométer autópályát…

Ugyanakkor az Európai Unió jogosan mondja, hogy „oké, kértek tőlem 5 milliárd eurót, de közben nem vagytok képesek előkészíteni a nagy projekteket”. A szállítási minisztérium a legelmaradottabb a kérdésben, van 5 milliárd eurója, amiből 3,5 milliárd a dél-erdélyi autópályára költendő összeg. Ez szervezés dolga. A kormányok jöttek egymás után, de nem voltak víziók, az aktuálisan előző kormány terveit lesöpörték ahelyett, hogy tovább mentek volna a projekteken, amelyek biztosították volna, hogy több autópálya és több terelő út legyen.

Mit szól a tanulmányhoz, amely szerint ha Románia a jelenlegi ütemben halad, akkor 130-150 év kell ahhoz, hogy a nyugat-európai közúti infrastruktúra szintjét elérjék?

Szerintem ez túlzás. Románia a következő években jóval több pénzt fog fordítani autópályákra, nincs más lehetőség. Véleményem szerint sajnos még legalább 10-15 évbe fog telni, amíg elfogadható közúti infrastruktúra fog rendelkezésre állni.

A nyugat-európai szint persze más, ha Németország vesszük alapul, akkor őket Románia lehet, hogy soha nem fogja utolérni. Ahhoz azonban, hogy civilizált módon lehessen közlekedni még egy-másfél évtized kell.

Tehát gyorsulni fog az építkezések üteme.

Persze. Eddig nem értették meg, hogy az autósztráda az nem csupán utat jelent, hanem azt is, hogy jönnek befektetők, hogy több pénz jön Romániába, s felfut az adott régió. A kilencvenes évek elején a román kormányoknak erről vízióval kellett volna rendelkezniük, hogy legalább egy autópályát építsenek.

Mennyire lehet a jövőben a román gazdaság fejlesztését a közutak fejlesztésére alapozni?

Most van egy gazdasági krízis. Az elmúlt években sokszor cserélték a szállítási minisztereket, mindegyik a saját elképzelésével jött, s mielőtt lett volna belőle valami, új miniszter érkezett a helyére. Valamilyen folytonosságot kéne biztosítani, s remélem, hogy a most felvett hitel azt is jelenteni fogja, hogy a beruházások beindulnak.

Csak egy példa: a marosvásárhelyi és szászrégeni körgyűrűről 2003-ban kötött a román kormány memorandumot a világbankkal és a beruházási bankkal. Ma már végre megvan a terv, amelyet 5 év után, azaz tavaly véglegesítettek, viszont most derült ki, hogy nincs finanszírozás, mert a világbank azt mondta, hogy komolytalan az egész, s azért nem adnak pénzt, hogy utána várjanak 6 évig, hogy elköltsék. Ez azt jelzi, hogy stratégiát kell váltani, s ki kell alakítani egy elképzelést a következő 6-7 évre.

A mostani nagykoalíciós kormányzat ennek tudatában van?

Tudatában van, de kevés a pénz, közel sem érkezett annyi pénz az első négy hónapban a költségvetésbe, mint amennyi kellett volna. Emiatt ezek a beruházások is lelassultak. A gazdasági válság nagy probléma.

Tehát a belső fogyasztásra nem fog koncentrálni a román gazdaságpolitika.

Lássuk meg, hogy mi lesz! Az előrejelzések szerint 4 százalékos lesz a gazdaság csökkenése, a költségvetési deficit 5 százalékos lesz, amit fedezni kell. Ez rossz hatással van a beruházásokra.

A következő időszakban mennyivel több autót fog fogadni a román közúthálózat, főleg, ha lassan is, de felújítják a közúthálózatot?

Már most óriási a zsúfoltság az utakon, mert több mint tízszerese az autópark, mint ezelőtt tíz éve. Arról nem is beszélve, hogy a közutakat toldozzák-foldozzák, de nem vittek véghez olyan rehabilitációt, amely azt jelenti, hogy az utakat az alapjuktól kezdve újraépítik, s a 25-40 tonnás teherautók is tudnak rajtuk közlekedni. Ez nagyon ritkán történik meg, mert kevesebb a pénz, s csak javításokat csinálnak, hogy mégiscsak legyen valami.

Az előző kérdéssel arra céloztam, hogy a román közútfejlesztés milyen hatással lenne a magyarországi közutak terhelésére.

Románia tranzitállam a Szovjetunió volt tagállamai felé, illetve Bulgária felé, egyértelmű, hogy Magyarországról nagy teherforgalom érkezik. Úgy látom, hogy ez nem csökken, vagyis a vasúti közlekedés még nincs annyira felfedezve, hogy tehermentesíteni tudják a közutakat. Várhatóan a vasút és a légiközlekedés szerepe át fog értékelődni.