Több tízezer cigány a magyar határnál
A toloncegyezmény életbe lépése óta több tízezer ember érkezett vissza az EU országaiból Szerbiába, azok, akik illegálisan tartózkodtak az uniós tagállamokban. A visszatérők nem tudnak integrálódni a szerb társadalomba, s a kormány sem segíti őket.
2009. május 7. csütörtök 07:29 - Kesjár Norbert
Az Európai Bizottság várhatóan még ebben a hónapban javasolni fogja, hogy szüntessék meg a vízumkényszert a szerbiai polgárokkal szemben. Ennek a régóta várt lépésnek az egyik feltétele volt a toloncegyezmény megkötése, amelyet két évvel ezelőtt meg is tettek, s amely 2008 elején lépett életbe.
Nem erről volt szó
Már a toloncegyezmény megkötésekor jelenték a vajdasági magyar szervezetek: itt baj lesz.
A felvetésekre a szerb kormány rögtön megpróbált megnyugtató választ adni, s kibocsátottak egy közleményt. Ennek fontos megállapítása, hogy „a vízumkönnyítésekhez kötött toloncegyezmény értelmében négy¬ezer szerbiai polgár tér vissza, beilleszkedésük tervét a munkaügyi minisztérium dolgozza ki”.
Tanja Miscevic kormánymegbízott véleménye az volt, hogy „nincs semmi baj mert a közvélemény abban a tévhitben él, hogy egy hullámban több százezren térnek majd vissza az országba”. Miscevic akkor azt mondta, hogy „a hazatérőket reintegrálni kell, s a másodlagos migrációjukat meg kell akadályozni”.
A toloncegyezmény
Szerbia 2007 szeptemberében írta alá az Európai Unióval (annak is mindösszesen 15 tagállamával) a toloncegyezményt, amelyben kötelezte magát, hogy az elmúlt másfél évtizedben a nyugati országokban letelepedett, ott illegálisan tartózkodó szerbeket visszafogadja, cserébe vízumkönnyítésben részesítik a szerb állampolgárokat. Az egyezmény szerint ezen államokból száz-százötvenezer polgárnak kell visszatérnie Szerbiába fokozatosan, több hullámban, több év alatt.
Forrás: mti.
"A visszatelepítési elv szerint az egykor elmenekültek oda térnek majd vissza, ahonnan elmentek" - mondta Miscevic. Szerinte a visszatoloncolásra várók legtöbbje Dél-Szerbiából, illetve az ország délnyugati részén lévő Szandzsak régióból menekült el, és oda is kell majd visszatérniük.
A szerb média már akkor is fenntartással kezelte a hivatalos álláspontot. S szakértőkre hivatkozva 100-150 ezer mene¬külttel számolt. Megemlítették azt is, hogy a reintegrálandó visszatérők 60-80 százaléka koszovói roma, akik a NATO-bombázásokat követően a szerb hadsereggel és rendőrséggel együtt vonultak ki Koszovóról, s mentek tovább az EU tagállamaiba.
Hivatkoztak arra is, hogy az Európa Tanács még 2003-ban megállapította: Szerbiának mintegy 150 ezer személyt kell visszafogadnia. S azt is, hogy Szerbia ebben az ügyben 2002 óta gyakorlatilag semmit sem tett.
A szerb kormány – nagymértékben a média kifogásai miatt – rögtön elhatározta magát cselekvésekre is. A kisebbségügyi miniszter levélben kérte az egyes községeket, hogy mérjék fel, mennyi üres lakás található a településen és dolgozzanak ki egy tervek a „feltöltésükre” vonatkozóan. A levelek többsége vajdasági településeknek volt címezve.
Rengetegen érkeztek, de sokkal többen fognak még jönni
Ahogy azt a magyar szervezetek és a szerb média megjósolta: a gazdasági válságban lévő Szerbiát felkészületlenül érte a nagy tömegben visszatérő – legalább 70 százalékban cigány – emberek érkezése és integrálásukat sem tudják most megoldani.
S mivel a visszatérő, főként Koszovóból menekült cigány és albán népesség tagjai nem is igen tudnak szerbül, jobbára sorsukra hagyják őket, azaz nem biztosítanak számukra se segély, se egyéb támogatást, se szükségelhelyezést. A szerb hatóságok mindössze annyit tettek, hogy irodát létesítettek a repülőtéren, ahol nyilvántartásba veszik az érkezőket (bár ezt megnehezíti, hogy a legtöbb hazatérőnek semmilyen személyi okmánya nincs). További segítségre azonban nincs mód, hiszen rászorulóból így is van elég az országban.
A következő hónapokban további – mintegy százezer fős – emberáradatra lehet számítani. A célállomás Szerbián belül valószínűleg a Vajdaság lesz, hiszen ott van a legtöbb üres ház.
Most már világosan láthatjuk tehát, hogy a szerb kormány mohósága hová vezetett. Most visszaüthet, hogy a vízumkönnyítésért mindenre képesek voltak, hiszen a saját országukat terelik egy óriási humanitárius katasztrófa felé.
Ami történt megtörtént: a sok tízezer embert már nem lehet visszafordítani. A kétségbeesett szegény helyzetben lévőknek ezért vélhetően a saját kezükbe kell venniük a sorsukat. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nem támogatják őket, akkor megszerzik maguknak, ami kell vagy – és ez majdnem ugyanolyan rossz opció – elindulnak észak, azaz Magyarország felé.
Nagyon szépen kérek mindenkit, hogy kulturált módom csevegjen a többiekkel, illetve senkit se minősítsenek vulgáris és gusztustalan szavakkal!
A szerkesztőségünk nem azért adja meg a lehetőséget a kommentáláshoz, hogy ilyeneket olvassanak olvasó társaik, ezért még egyszer kérném, hogy fogják vissza magukat és kulturált hozzászólásaikkal tegyék színesebbé a cikkeket és ezáltal a www.hirextra.hu-t!
Előre is köszönöm és kellemes olvasást:
Déri Balázs
főszerkesztő
"Nem, nem soha!".