A macedón sajtóban megjelent értesülések szerint a nagy titokban előkészített emlékmű 22 méter magas lesz - ez egy hétemeletes ház magasságának felel meg. Az ókori hadvezér egy oszlop tetején üli meg Bukephalosz nevű lovát, az oszlopot négy ülő oroszlán és nyolc, egyenként három méter magas szobor veszi majd körül, az utóbbiak makedón harcosokat jelenítenek meg, az egyik éppenséggel II. Fülöp (Philipposz) királyt, a hódító hadvezér atyját fogja ábrázolni.

"A munkák befejezésükhöz közelednek" - közölte az AFP-vel Vladimir Todorovic, annak a belvárosi kerületnek a polgármestere, ahol a gigászi emlékmű emelkedik majd. "Az időpont a firenzei Fernando Marinelli öntödétől függ, amely a szobrot kivitelezi" - fűzte hozzá.

Mindazonáltal egy olyan országban, amelyet teljes erejével sújt a világgazdasági válság hatása és ahol a munkanélküliek aránya eléri a 40 százalékot, sokan fogukat csikorgatják a hír hallatán. Athén a maga részéről ugyancsak hűvösen fogadta északi szomszédjának tervét, s a bejelentést némi iróniával kommentálta. "A szobor mérete és költsége fordított arányban áll komolyságával és a történelmi valósággal" - jegyezte meg Georgisz Kumucakosz görög külügyi szóvivő.

A görög Makedónia tartomány központjában, Szalonikiben is emlékművet emeltek Nagy Sándor tiszteletére még 1974-ben, de az csak 6 méter magas. Athén álláspontja szerint Nagy Sándor, illetve a Macedónia név kizárólag Görögország nemzeti öröksége.

Görögország nem ismeri el az 1991-ben függetlenné vált kis szomszéd államot, így azt 1993-ban ideiglenesen nem Macedónia, hanem "Macedónia volt jugoszláv köztársaság" néven vettek fel az ENSZ-be. Az ENSZ égisze alatt azóta is tartó tárgyalásokon eddig nem találtak megoldást az ország nevére. A görögöket komolyan ingerelte az is, hogy 2006 decemberében Szkopje légi kikötőjét "Nagy Sándor repülőtér" névre keresztelték át.

Aleksandr Rajcevski építész szerint az emlékmű mérete olyan nagy, hogy túlságosan betölti a város központjában lévő teret, ahol áll majd. "Olyan hatalmas! Hogyan láthatják például az emberek Nagy Sándor arcát?" - kérdezi a szakember. Nada Proeva, a szkopjei egyetem filozófusnője úgy véli, hogy ha a projekt célja a macedón identitás alátámasztása, akkor teljesen fölösleges, hiszen "ez az identitás már létezik".

Mindazonáltal Macedónia három szomszédja az ország függetlenné válása óta vitatja valamilyen szempontból ezt az identitást. Görögország nem ismeri el az ország nevét, a bolgárok vitatják, hogy létezne önálló macedón nyelv, a szerbek kétségbe vonják a macedón ortodox egyház autonómiáját.

Kiril Trajkovski régész véleménye szerint az ország mai lakói "különböző biológiai és kulturális kereszteződések kellemes szintézisét" képviselik. A macedón tudományos és művészeti akadémia (MANU) nemrég bejelentette: nagyszabású tudományos kutatást indít annak meghatározására, hogy a mai macedónok mit hoztak magukkal az ókorból és mit a szláv ősöktől.