Székely Tamás lehet, hogy túl sokáig fog várni

Szerdán a Magyar Kórházszövetség rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen száz kórház képviselői mellett Székely Tamás is részt vett. Az ülésen elhangzottakról a szövetség vezetői és az egészségügyi miniszter is sajtótájékoztatót tartott.

A korábbi szabályozás szerint a teljesítményvolumen-korlát intézményekre lebontva határozta meg, hogy egy-egy kórház mennyi beteget láthat el. Ha egy intézmény átlépte az adott évre meghatározott betegellátási számot, az afölötti gyógyítást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozta.

Az új rendszer továbbra is teljesítményalapú, de nincs finanszírozatlan ellátás. A kórház-finanszírozásra fordítható összeg 70 százalékát automatikusan megkapják az intézmények, a fennmaradó részt azonban a kórházak összteljesítménye alapján osztják szét. Ezt a harminc százalékot lebegő pontérték rendszerben fizetik ki.

Székely Tamás elmondta: mikor az OEP kiszámolta a pontok lehetséges értékét, azt tapasztalták az elszámolásoknál, hogy minden intézménynek extrém módon megnőtt a teljesítménye.

Ennek egy része az esetszám-növekedésből generálódott, a másik része mögött azonban "csak jelentés" van - mondta, hozzátéve: 2009 első félévében 14 milliárd forintos többletkifizetésre került sor a tavalyi ugyanilyen időszakhoz képest.
Ha ezeket a teljesítményeket ellenőrzés nélkül kifizetik, a lebegő alapdíj 68 ezer forint körül lesz a 150 ezer forint fölötti teljesítményekre - mondta. Ha azonban az aggályos teljesítéseket nem fizetik ki, ez az összeg 72 ezer forint is lehet - mondta a miniszter.

A szövetség elnöke, Varga Ferenc szerint ezek a számok messze a kórházak elvárásai alatt vannak. Elfogadták, hogy részt vesznek azoknak az intézményeknek az ellenőrzésében, amelyek az előző év átlagához képest 10 százaléknál többet teljesítettek, de a probléma okát nem itt látják.

Varga Ferenc szerint a kórházak finanszírozására 10 százalékkal (41 milliárd forinttal) kevesebb összeg jut idén, emiatt működési zavarral küszködnek. Mint mondta: a kórházvezetők emiatt felelősséget nem tudnak vállalni. Nem a szankcionálás a legfontosabb, hanem a zavar megszüntetése és elhárítása - jelentette ki.

A miniszter szerint az Egészségbiztosítási Felügyeletnek joga van ellenőrizni, hogy az adott intézmény a szerződésben foglalt kötelezettségének eleget tesz-e és ezt eddig is megtette. Olyan jellegű büntetést eddig sem szabtak ki, amikor nem azt vizsgálták volna, hogy a szerződés szerint történik-e a betegek ellátása. Viszont ha egy kórház nem működtet egy olyan osztályt, amit kellene, akkor igenis joga van büntetni. A tárca vezetője úgy gondolja, az ellenőrzéseket követően az extrém teljesítmény-jelentés vissza fog állni a normális rendre.

A kórházszövetség azonban tart attól, hogy ez a finanszírozási rendszer nem fenntartható. A szövetség elnöke szerint látszik, hogy több forrás nem áll rendelkezésre, viszont azok elosztásában lehet változtatni úgy, hogy azok a szükségleteknek megfelelően történjenek. Szerinte az is egyértelmű, hogy nem lehet több forrást kivonni a finanszírozásból anélkül, hogy ez az ellátást közvetlenül ne érintené.

A miniszter szerint a rendszer értékelésénél mindössze egy hónapnyi tapasztalat áll rendelkezésre. Amikor az ellenőrzések lezárultak és ha már legalább három hónapja működik a rendszer, akkor derül ki, hogy jó-e, akkor lehet róla érdemben nyilatkozni - mondta.

Varga Ferenc elmondta: jelen pillanatban nem tudják a megoldást, de nem csak a pénz számít, hanem a szakember-ellátottság is nagyon nagy probléma. A fő kérdés, hogy milyen irányban haladjon a kórházak alakítása. Szerinte a kórházbezárás nem megoldás, mert a betegszám ugyanannyi marad.

Golub Iván, a szövetség előző elnöke sajtótájékoztatójukon kijelentette: az egészségügynek prioritást kell élveznie a társadalmi, politikai döntések meghozatala során. Ezen kívül szembesíteni kell a lakosságot azzal, hogy az eddigi színvonal nem biztosítható, és utalást tett a vizitdíjra, mert a forrást szerinte valamilyen módon biztosítani kell.