Általános körkép

Van nekünk egy olyan kincset érő energiahordozónk, amely bár mindennél nagyobb károkat tud okozni a vizek élővilágának, de az ember mégis fekete aranynak nevezi, hisz nélküle az egész gazdaság gyakorlatilag megállna. Ez víz helyett általában a levegőt szennyező folyékony energia a kőolaj, amiért egyes államok háborúkat indítanak, mások csak egyszerűen gyilkolnak érte. Világpiaci ára rengeteg mindet meghatároz, a föld össztartaléka pedig azt, hogy a világ gazdaságának hosszútávú iránya merre tarthat.



Az utóbbiért nem kell aggódnunk, hiszen a legfrissebb adatok szerint a biztosan feltárt és gazdaságosan kitermelhető lelőhelyeket figyelembe véve, és a tavalyi kitermelési ütem mellett haladva még 42 évre elegendő olajunk van - és az eddigi folyamatokat figyelembe véve, biztos fognak még új olajmezőket feltárni. Ráadásul az olajkitermelés sem nőtt túlságosan, miután a tavalyi rekordösszegű olajár normalizálódott, és a felére zuhant.

A válság miatt általánosan csökkent az olaj iránti kereslet - ez legjobban az olajimportban világelső Amerikában látszik, de a fejlődő országokban - India és Kína - továbbra is nőtt a behozatal mértéke. A legnagyobb exportőrök listáján se volt nagy változás, ám egyedül a világelső Szaud-Arábia tudta jelentősen növelni a kitermelését, míg az orosz mezők kimerülő-félben vannak.

Az olaj ára napról napra

Az olaj ára erőteljesen növekedett április óta összesen majd 20 dollárral, egészen a hétfői 73 dollárig. Ez leesett 70 dollárra, majd kedden délután felmászott 72-ig, szerdán 71-en zárt, ma pedig az amerikai kormány energiaügyi hivatal (EIA) jelentésének nyilvánosságra hozatala után pedig ismét növekedni kezdett - amit egy kínai olajjelentés is megerősített. A jelentés szerint az amerikai nyersolaj-készletek a várt 1,7 millió hordós csökkenést felülmúlva 3,9 millióval estek, így az olaj ára ismét kezdi elérni a hordónként 72 dolláros szintet – amit a dollár gyengülése némileg visszafog. Természetesen ezt az összeget megannyi tényező befolyásolja.

Ami miatt elkezdett emelkedni az olaj ára, az a fekete aranyban igen gazdag Niger-delta völgyében kitört polgárháború volt. Több nemzetközi olajgigásznak van itt kútja és egyéb létesítményei, csakhogy a kormány olajpénzekkel kapcsolatos korrupciója miatt fellázadt MEND szervezet főleg ezeket vette célba - dacára a kormányerők offenzívájának. A lázadók szombaton két telephely és egy vezeték után három olajkutat is megsemmisítettek, több olaj-utat elzártak - ráadásul ezen akciók nélkül eddig is a kitermelt olajmennyiség 25 százalékát csapolták illetve semmisítették meg.

Erre rájátszott Irán - a világ negyedik legnagyobb kitermelőjének - enyhén fogalmazva is ingatag belpolitikai helyzete: a nagyon gyanús választási eredmények után a liberálisabb ellenzék híveinek tízezrei vonultak az utcára, már negyedik napja csatatérré változtatva a nagyobb városokat. Bár a rezsim nagyon erősen be van betonozva, így senki nem érzi a bedőlés lehetőségét - de ha ez megtörténne, akkor komoly veszélybe kerülne az olajkitermelés, így az olaj ára is elkezdene az egekbe szökni.

A dollár euróval szembeni erősödése is komolyan befolyásolta az árakat, sőt az utóbbi két napban e miatt történt a főbb ingadozás: mikor a dollár gyengült, az olaj ára is csökkent, mikor erősödött, akkor az ár is fölfelé kúszott. A dollár ingadozását egy hétfőn közzé tett, baljós, új pénzügyi stabilitási beszámoló váltotta ki az Európai Központi Bank jóvoltából, valamint az orosz pénzügyminiszter azon mondata, hogy a dollár nem fogja elveszteni egyhamar a vezető szerepét. Ezt tegnap Putyin megcáfolta, így a dollár ismét esett, sőt ma is folytatta útját a lejtőn.

Az is szerepet játszott, hogy az árakat ez idáig remek érzékkel belövő Mexikó a tavalyi olajárat hordónként 76,5 dollár fölé prognosztizálta, legalábbis ez látszik üzleti lépéseiből (lásd a keretes cikket). A Kőolaj-Exportáló Országok Szervezete (OPEC) szerint viszont nem kell aggódni: bár a túlságosan gyors áremelkedés hátráltathatja a világgazdaság talpra állását, a hordónkénti 80 dolláros árszint azonban még nem lassítaná a növekedést.

Magyar benzin

A magyar benzinár a gázhoz hasonlóan nagyon ritkán reagál a világpiaci árakra - már ha csökkenésről van szó -, és így van ez most is. Az olaj árának felszökése okozza minden bizonnyal mostani kettős emelkedést, ám a minapi árszambára már rá sem hederít.

A Mol ugyanis 4-4 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, azok után, hogy tette ugyanezt egy héttel ezelőtt 6-6 forinttal - így 300 fölé ment a benzin literjének ára. Valahogy örök törvény, hogy az extrém eseteket kivéve, a drágulás általában jelentkezik, de az olajár-csökkenés valahol elveszik a kompenzáció sűrűjében - maximum később lesz megint drágulás.