Tény, hogy a magyar rendőrség évek óta jelentős létszámhiánnyal küszködik, emiatt egyes településeken csak igen korlátozott számban tudnak jelen lenni a rendőrök.

A politikai pártok különböző javaslatokat tettek le az asztalra arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten. Az MSZP és a Fidesz a Büntető Törvénykönyv módosításában hisz: a büntetési tételek szigorításában, illetve az ún. „három csapásban” látják a megoldást. A Jobbik azonban teljesen más irányú javaslattal állt elő.

Csendőrséget, de azonnal!

„A Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg járőrözéssel, demonstrációkkal segítené a rendőrséget addig, amíg nem szervezik meg a csendőrséget. Így erősítjük a közbiztonságot, mert amíg politikai nyomás, kézi vezérlés alatt működik a rendőrség, és nem tudja teljesíteni a feladatát, mert fél attól, hogy megbélyegzik és etnikai alapon intézkedik, figyelemfelhívó akciókra van szükség” – közölte egy minapi sajtótájékoztatón Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke, Szabolcs megyei elnöke és Bodrog László, a Nemzeti Őrsereg kommunikációs tisztje.

Az elképzelések szerint tehát a csendőrség a rendőrséggel párhuzamosan működne és így biztosítaná a közrendet. A Jobbik természetesen közjogi intézményként, hatósági jellegű tevékenységet ellátva képzelné el a működését. Tehát: egy új, elsősorban vidéken bevethető rendvédelmi szervet szeretnének létrehozni.

Amíg azonban ezt nem hozza létre a Parlament – s ez erősen kétséges –, addig ők maguk biztosítanák a rendet. Ez azonban nem járható út, mert hatósági jogosítvány nem gyakorolhat sem a Magyar Gárda, sem a Nemzeti Őrsereg: így minden ilyen jellegű fellépésük törvénybe ütközőnek minősül. (Természetesen a „járőrözés” és a demonstrációk tartása nem minősül annak, de ezeknél nem mehetnek tovább.)

Annak ellenére, hogy a vidéki lakosság jelentős része valószínűleg pozitívan értékeli, mi több, helyénvalónak tartja ezeket a gárdafelvonulásokat, a parlamenti pártok képviselői egytől egyig elítélik.

A jelenleg monopolhelyzetben lévő rendőrségen belül is egyre terjednek azok az elképzelések, miszerint szükség lenne a csendőrségre is. Az egyik rendőrszakszervezet pedig egy az egyben osztja a Jobbik véleményét, sőt, megállapodást is kötött velük.

Az MSZP-s és az SZDSZ-es politikusok után az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a KDNP-s Simicskó István is elítélte ezt a megállapodást. Kijelentette: „egy jól működő államban egy rendőrszakszervezetnek nem az a feladata, hogy fajelméleteket gyártson, háborús uszítást fogalmazzon meg”. A parlamenti pártok tehát elhatárolódnak a Jobbik terveitől.

Mi lesz a polgárőrséggel?

A rendszerváltás után jött létre az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ), amely – a mostani csendőrséggel kapcsolatos elképzelésekhez hasonlóan – a közbiztonság és a rendőri szervezet civil kritikájaként, azt kiegészítendően alakult meg.

Az önkéntes szervezetnek mára közel 90 ezer tagja van és rengeteg (majd’ 2000) településen működik. A különböző polgárőr egyesületek önkéntes helyi lakosokból állnak, akik ellentétben a fegyveres szervekkel, civilek és a bűnmegelőzésben működnek együtt a rendőrséggel. A társadalmi szervezetként működő polgárőrség tagjai tisztában vannak az alapvető bűnmegelőzési ismeretekkel, de természetesen ezek az emberek nem professzionális, kiképzett, fegyveres hatósági személyek (bár a közelmúltban volt javaslat arra nézve, hogy a munkájuk hatékonyságának esetleg kaphatnának gumibotot, gázsprayt és bilincset).

A polgárőrség jelenléte sok településen az egyetlen valóban számottevő rendfenntartó erőt jelenti, még azzal együtt is, hogy nincsenek erős jogosítványai.

A polgárőrség működéséről megkérdeztük dr. Túrós Andrást, az Országos Polgárőr Szövetség elnökét.

A rendőrség keze nyilvánvalóan nem érhet el mindenhová, ezért óriási szükség mutatkozik olyan szervezetekre, amelyek segítik a munkáját. Ilyen a polgárőrség is.

Természetesen. A polgárőrség rengeteg településen ott van, arra törekszünk, hogy minden olyan helyen legyen polgárőrség, ahol nincs rendőrőrs, ahol nincs körzeti megbízott. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például minden településen működik polgárőrség.

Mennyire jellemző, hogy roma származású emberek belépjenek a szervezetbe?

Ez eléggé jellemző. Azt nem támogatjuk, hogy önálló, csak roma származású polgárőr egyesületek legyenek, viszont minden arra alkalmas roma származású ember kérheti a felvételét. Jelenleg is több száz roma ember van nálunk.

Milyen az együttműködésük a rendőrséggel?

Példásnak tartom az együttműködést. Az ORFK maximálisan támogatja a törekvéseinket, szakmai támogatást és technikai infrastruktúrát adnak (például ebben a hónapban fogunk kapni 100 gépjárművet).

Hogyan lehetne még hatékonyabb a polgárőrség?

Hatósági jellege soha sem lesz, de mi arra törekedtünk, hogy legyen róla törvény és részesüljön központi költségvetési támogatásban. Ezek megvalósultak. A mostani közbiztonsági törvénycsomag pedig tartalmazza azt, hogy a jövőben a szolgálatos polgárőrök a megfelelő kiképzés után gázsprayt is önvédelmi eszközként maguknál tarthatnának, ezen kívül jelzőőri hatáskört is tartalmaz számunkra a törvény.

Ön szerint mekkora a politikai támogatottsága ezeknek a változtatásoknak?

Mindkét nagy párt (MSZP, Fidesz) támogatja azt.

Mit szólnak a csendőrség felállításának tervéhez?

Ezt alapvetően politikai kérdésnek tartom és mivel az OPSZ távol tartja magát a politikától, erre a kérdésre nem válaszolnék. Annál is inkább, mert véleményem szerint nem lehet objektív szakmai véleményt megfogalmazni, egyes országokban működik (pl. Olaszországban), más országokban nem működött.

A parlamenti pártok szerint inkább a meglévő intézményeket kell megerősíteni.

A rendőrséget mindenképpen meg kell erősíteni létszámában, hatékonyságában és nagyobb lehetőségeket kell biztosítani a polgárőrségnek is. Jelenleg kb. 200 millió forintot kapunk, de 1 milliárd forint körüli összeg lenne a megfelelő ahhoz, hogy egy nagyon hatékony polgárőrség működhessen.

Valamit tenni kell!

A közbiztonság javítása alapvető társadalmi érdek. Ezt pedig háromféleképpen érheti el a kormányzat: vagy a rendőrséget erősíti meg (bővíti a személyi állományát és sűrűbbé teszi a járőrözést), vagy a polgárőrség jogosítványait terjeszti ki, vagy felállít a rendőrséggel párhuzamosan működő szervezetet (pl.:csendőrség).

Csak egy dolog biztos: valamit tenni kell, meg kell találni a választ a problémára. Ez egyszersmind az embereknek is sokkal többet érne, mint a szélsőségekkel való riogatás, és a Jobbik javaslatának alternatívák felmutatása nélküli elutasítása.