Sokan mondják, hogy nincs még egy annyira az érdekekhez simuló iparág Magyarországon, mint a játékgépek gyártása, üzemeltetése. Mivel a gépek használóinak száma (lényegében egyenlő a potenciális vesztesek számával) hazánkban egyes vélemények szerint eléri a 300 ezer embert, azonban mégsem történik szinte semmilyen előrelépés az érdekükben, a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Országos Szervezete perre készül az állam és a játékgépek üzemeltetői ellen. Az Abházi József nevével fémjelzett szervezet szerint a legnagyobb probléma az, hogy sok gép félrevezeti a játékosokat.

Kitalálták a tutit...

A visszaélések megvizsgálása előtt azonban számoljunk egy kicsit! Visszafogott számítások szerint egy nyerőgép egy hónapban megtermel kerek egymillió forintnyi bevételt. Ez azonban nem lehet mind az üzemeltetőé, az összeg tíz százalékát ugyanis le kell adóznia az államnak. Azonban még így is felettébb megéri akár egy átlagos, aluljárói talponállóban is a nyerőgépeket üzemeltetni. Főleg, ha a tulajdonos fütyül arra a kevéske kis szabályra is, ami erre a végtelenül elhanyagolt témára vonatkozik: létezik például egy olyan törvényi szabályozás, hogy egy kategóriabeli megkötés miatt egy kiskocsma kettőnél több gépet nem működtethet. Mégis, mit lát az ember, ha lemegy mondjuk a Nyugati téri aluljáró bármelyik késdobálójába? Hatosával sorakoznak az automaták. A hat pedig tényleg nem kettő, vagy mégis? Sokszor élnek a kocsmárosok azzal a trükkel, hogy egy közös tokszerű keretbe helyeznek két-három gépet, így ha valami fatális hiba folytán valaki kifogásolná, hogy becsületes kocsmárosként miért nem tartja be a játékszabályokat, nézhet értetlenkedve, hogy "miért, az nem egy gép?".

„A jelenlegi szerencsejáték törvényt nem a függők, a szenvedélybetegek, de még csak nem is az ő javukat akaró emberek szavazták meg annak idején, 1991-ben, hanem valakik, kialakították a maguk érdekeit szem előtt tartva” – tolmácsolta a HírExtrának Abházi József a szerencsejátékosok véleményét. Például egy I. kategóriájú játékgépnek 100 ezer játékonként ki kell adnia a beledobált tétek nyolcvan százalékát. Az is ebben a törvényben van, hogy a játékgépek nem lehetnek örök életűek, gyártásuktól számított öt év múlva ki kell vonni őket a forgalomból. A baj az, hogy a 100.000 pörgetés sokszor kiteszi a négy-öt évet, így hiába dobnak például egy gépbe akár több száz millió forintot is négy év alatt, a játékosok még csak sanszot sem kapnak pénzük visszanyerésére, amikor ugyanis közeledik a 100.000. játék, sokszor az üzemeltető egyszerűen kivonja a forgalomból az automatát.

Átvernek a gépek?

"Azt kellene elérnünk, hogy ne százezer pörgetés legyen előírva, hanem mondjuk tízezer" – vázolta az ideális, játékosbarát megoldást Abházi a HírExtrának. A mostani megoldás ugyanis egyértelműen visszaélésekre adhat lehetőséget.

Csalás lenne? Aligha… Hiszen pont a törvény szerint járnak el. Egy egészen hibás és rossz törvény szerint…

Abháziék azt is kifogásolják, hogy sok olyan gép van forgalomban, ami egyértelműen félrevezeti a játékosokat, nem egyértelmű a kezelésük és megtévesztő feliratok is találhatóak rajtuk. Azt gondolná az ember például, hogy „Plus jackpot” felirat csak azokon a gépeken van, melyek tényleg plusz pénzt kínálnak a játékosnak, pedig olyan gép is akad, amelyiknek ez a „fantázianeve”. Persze ezekre az apróságokra nem is tér ki az ominózus törvény.

Ilyen gépeket egyébként több cég is gyárt, a szerencsejátékosok szerint csak az Europlay nevű cég 1000-1500 megtévesztésre alkalmas gépet tart forgalomban. Az Europlay Trade Kft. ügyvezetőjét, Pálhegyi Lászlót külföldi nyaralásán értük utol, azonban így is kézségesen nyilatkozott portálunknak:

"A játékgépeink mindenféle törvényi szabályozásnak eleget tesznek" – reagált a HírExtra kérésére a cég vezetője Abházi szavaira. "Ha valaki nem ért egy játékot, annak egyetlen egyet tudok javasolni: ne használja azt. Keressen olyat, amit megért. Ha pedig emiatt indít ellenünk egy pert, azt semmiképpen sem nyerheti meg" – tette hozzá Pálhegyi.

Az Europlay vezetője azt is elmondta, hogy egy játék kifejlesztésének az alapvető szempontja az, hogy egyszerű, érthető és szórakoztató legyen. Mivel ők a gyártás során ezeket a szempontokat mindig maximálisan figyelembe vették, tiszta lelkiismerettel vetnék alá gépeiket akár egy újbóli vizsgálatnak is.
Természetesen a játékgép-üzemeltetők szerint nem is olyan rossz ez a mostani törvény, az ő lobbijuk eddig ráadásul egészen eredményesen is működött. Eddig.

A HírExtra információ szerint három, különböző parlamenti pártban szereplő országgyűlési képviselő adott ígéretet a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Közhasznú Szervezetének arra, hogy mihamarabb beterjesztik a Parlament elé a szerencsejáték törvény játékgépekre vonatkozó módosításait. A törvénymódosítás három pillére a játékosokat tudatosan megtévesztő gyártók kiszűrésére, egy új mechanizmus kiépítésére az ellenőrzés terén és egy átláthatóbb, nagyobb összegű adó lenne. Ez utóbbit magában foglaló javaslat tavaly ősszel egyszer már majdnem a parlament elé került, akkor azonban a Császár Antal független képviselő ígérete ellenére „valamiért” mégsem nyújtotta be.

Valahogy keresztül kellene vinni a függők érdekeit

Sőt, Abháziék annak a lehetőségét is mérlegelik, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, vagy kezdeményeztetik annak érdekében, hátha kiderül, miért is olyan, amilyen a játékgépekről szóló törvény.

Csakhogy a nyerőgépbiznisz legerősebb emberinek – a szerencsejátékosok véleménye szerint – az előző kormányban is voltak, a mostani kormányban is vannak, és a következőben is lesznek kapcsolataik, érdekeltségeik. Hogy az elrugaszkodott, és szakmaiatlan „pókertörvény” helyett miért nem a játékgépek adóját emelik fel akár mintegy válságkezelő megoldásként, azt talán még maga Oszkó Péter és Bajnai Gordon, de az összes elődjük sem tudja. Azonban kétségtelenül vannak olyan vélemények, melyek szerint alig van ma Magyarországon erősebb lobbi a nyerőgépüzletben érdekelt üzletemberekénél.

Abháziék szerint a játékgépek üzemeltetőinek, gyártóinak világa ugyanis egyértelműen egy belterjes, háborítatlan kis külön ország Magyarország államkincstárára telepedve.

Ország az országban. Külön vezetőkkel és törvényekkel...