Barátság 20 milliárd dollár értékben

Az amerikai diplomácia élére – a könyöktörése miatti néhány hetes kényszerpihenő után – visszatérő Hillary Clinton útja ezúttal Indiába vezetett.

India a Föld második legnépesebb állama és az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságával rendelkezik. A „világ legnépesebb demokráciájának” is nevezett kontinensnyi állam az elkövetkezendő évtizedekben a Föld egyik nagyhatalmává nőheti ki magát. A már jelenleg is regionális hatalom India szövetsége, a jó partneri viszony ezért az egyik legfontosabb amerikai külpolitikai célkitűzés.

Persze, van is mit javítani az amerikai-indiai kapcsolatokban. Az ázsiai ország ugyanis a hidegháború évtizedei alatt inkább a Szovjetunió szövetségese volt (hivatalosan persze ún. el nem kötelezett állam volt), míg az USA inkább a fő térségbeli riválisát, Pakisztánt támogatta.

A megváltozott helyzetben azonban az Egyesült Államoknak sem szabad figyelmen kívül hagyni India térségbeli kulcsszerepét, azt, hogy a másik nagyhatalommal, Kínával szemben egyfajta ellensúlyt képez az ország.

Amerikának más dolog miatt is fontos India. A térségben zajló afganisztáni összecsapások, illetve a pakisztáni kormány megbízhatatlansága azt kívánja, hogy legyen egy megbízható, erős szövetségese is az USÁ-nak Ázsiában.

Az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton – az Obama-adminisztráció külpolitikai stratégiájával összhangban – kijelentette: új korszak kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban, elindul az USA–India 3.0.

Ennek első lépése volt a mostani vizit, amely során a diplomáciai mosoly és kézfogás mellett számos, nagy jelentőségű szerződést is aláírtak a felek. A kontraktusok összesen több mint 20 milliárd dollár összértékű megrendeléseket tartalmaznak.

India ugyanis ekkora összegben kíván amerikai fegyvereket és nukleáris létesítményeket rendelni. A felek megállapodást kötöttek arról, hogy amerikai cégek is elindulhatnak azon a tenderen, amely során az indiai légierő 126 vadászrepülő beszerzését tervezi. A valószínűleg győztes repülőgépgyártó-cégek indulásának (azaz az amerikai csúcstechnológiai India számára hozzáférhetővé tételének) feltétele az volt, hogy az indiaiak rögzítették: csak meghatározott célra használják fel ezeket a fegyvereket és nem adják tovább más országnak.

A megrendelések másik része pedig nukleáris létesítmények amerikai technológiával történő felépítésére vonatkoznak. Az amerikai vállalatok két atomerőművet építhetnek az országban azzal a feltétellel, hogy India ratifikálja azt a nemzetközi egyezményt, amely kizárja a külföldi cégek felelősségét nukleáris balesetek esetén.

Kemény garanciákat kellett tehát elfogadniuk az indiaiaknak, de amit ezért kapnak cserébe, az „megéri az árát”. A legmodernebb amerikai technológiát ugyanis sokszor még a legszorosabb USA-szövetségesek (pl. Kanada vagy Nagy-Britannia) sem mindig kapják meg.

Az üzlettel Amerika is jól jár mind gazdaságilag, mind politikailag. India ugyanis hatalmas piac az amerikai vállalatok számára, emelett pedig az ország szövetségessé tétele (azaz lojalitásának megvásárlása) Amerika számára hosszú távon is kézzelfogható előnyökkel járhat.

Csak a fegyverbiznisz, semmi más

Az amerikai-indiai viszony jelenleg kizárólag kemény üzleti (és katonapolitikai) érdekek mentén szerveződik. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a tény, hogy a többi jelentős kérdésben (pl. kisebbségek helyzete, klímavédelem terén) nem sikerült megegyezésre jutniuk a feleknek.

Bár Hillary Clinton megpróbálta rábírni az országot a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és valamifajta kvóta bevezetésére, ez süket fülekre talált. Az indiai környezetvédelmi miniszter nemcsak, hogy elutasította a klímavédelem fokozását, hanem olyan elképesztő érvvel tette mindezt, amely méltán kérdőjelezi meg azt, hogy akar-e lépéseket tenni egyáltalán az ország a környezetvédelem területén.

A miniszter ugyanis arról panaszkodott, hogy az USA hatalmas nyomás alá helyezi országát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése irányában, pedig „India emissziója egy főre vetítve a világon az egyik legalacsonyabb”. Mondja ezt egy 1,1 milliárd lakosú állam politikusa…