A második világháború kitörésének – azaz Lengyelország a náci Németország általi lerohanásának – 70. évfordulójára emlékeznek holnap Lengyelországban. A megemlékezésre már a mai nap során is számos államfő, kormányfő és diplomata érkezik az észak-lengyelországi kikötővárosba, Gdanskba.

Az ukrán barátság záloga: a hitel

A meghívottak között van Vlagyimir Putyin orosz kormányfő is. Az orosz miniszterelnök az évfordulót remek alkalomnak tekinti arra, hogy megbeszéléseket folytasson több állam kormányfőjével, köztük Julija Timosenko ukrán kormányfővel. A két ország között jelenleg is igen feszült a viszony, ezért a mostani találkozón elsősorban a helyreállítás lehetőségét szeretnék megvitatni.

Ezt a legegyszerűbben a gazdasági kapcsolatok megújítása mellett lehet megtenni. A gazdasági válság ugyanis mindkét államot nagymértékben sújtja. Főleg Ukrajna gazdasága van mélyponton, így az ország rászorul a különféle külső hitelekre. Az IMF-hitelen kívül pedig az oroszoktól is kérnek kölcsönt. Azt pedig – az eddigi visszajelzések alapján – a keleti szomszéd kész is megadni nekik.

A másik fontos témakör lehet a gázszállítások ügye. Az elmúlt években többször is gondot okozott a két ország között a földgáz mennyisége és ára. Információk szerint most elsősorban a gázszállítás mennyiségének csökkentéséről tárgyalnak majd a felek (érintetlenül hagyva egyelőre az árra vonatkozó megállapodást).

A lengyel barátság záloga: az őszinteség

Az orosz-ukrán viszonyhoz hasonlóan az utóbbi néhány évben Oroszország és Lengyelország kapcsolatát is a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte. A végül meghiúsult amerikai rakétavédelmi pajzs Lengyelországba tervezett része ellen az oroszok, az orosz-német földgázvezeték nyomvonala ellen pedig a lengyelek tiltakoztak erőteljesen.

Vlagyimir Putyin ezért (is) írt a hétvégén cikket a Gazeta Wyborcza című lengyel lapba, amelyben kifejtette véleményét többek között a második világháborús szovjet szerepvállalásról és a mai orosz-lengyel kapcsolatokról is.

Putyin szerint a múlt

Az orosz kormányfő szerint a második világháború minden nemzetnek hatalmas veszteségeket jelentett (27 millió áldozatról írt, kiemelve, hogy minden orosz családot súlyos veszteségek értek a háborúban), ezért a keddi gyászünnepség lényegében mindegyik résztvevő ország áldozatairól szól. Putyin szerint a harcban Oroszország és Lengyelország szövetséget alkottak a közös ellenség, a náci Németország ellen.

Az orosz miniszterelnök megemlíti a világháború kitörésének okát (a versailles-i békerendszer tarthatatlansága) és azt, hogy a nácik mennyire veszélyesek voltak, hiszen néhány hónap alatt foglalták el Csehszlovákiát és Lengyelországot. Leírja azt is, hogy tény: Anglia és Franciaország nem segítettek a lengyeleken.

Putyin szerint csak a Szovjetunió állt szemben Hitlerrel, mindenki mást vagy megszállt, vagy legyengített a náci Németország. Évekig csak egyetlen front volt: a keleti front.
Nagyon fontos megállapítása a cikknek az, hogy Putyin „amorális karakterű megállapodásnak” nevezte a Molotov-Ribbentrop paktumot és „bűntettnek” nyilvánította katyn-i mészárlást.

Következmények

Putyin írásában több helyen hivatkozik a „kollektív biztonság” megteremtésére. Szerinte ez mind az egykori Szovjetunió, mind a mai Oroszország, mind Lengyelország érdeke. Putyin kiemeli, hogy a mai orosz-német viszony jó példa arra, hogyan lehet a kapcsolatokat békésen, minden érintett állam érdekeinek megfelelően kialakítani és működtetni.

A cikkben Putyin meglehetősen világos gondolatokat írt le és több – eddig tabutémának számító – kérdést is szokatlan nyíltsággal és határozottsággal hozott fel.

Új szakasz?

Mindez valószínűleg „meghozza” a gyümölcsét, azaz a holnapi megemlékezésen valószínűleg nem szónokolnak majd a lengyel politikusok Oroszország ellen. Lehet, hogy végre valóban – Putyin szavaival élve – „új szakasz” kezdődik a lengyel-orosz kapcsolatokban is? Holnap meglátjuk. A labda most a lengyel térfélen pattog.