Csóti András vezérőrnagy elmondta: a büntetés-végrehajtás intézményrendszerének racionalizálása befejeződött. A fővárosi büntetés-végrehajtási intézet Gyorskocsi utcai objektumának ideiglenes kiürítése június 30-ával megtörtént. Az ottani dolgozók azóta a Nagy Ignác utcai és a Maglódi utcai létesítményben teljesítenek szolgálatot, a korábban ott elhelyezett 220 fogvatartott többsége pedig a fővárosi bv-intézetbe, valamint a Kozma utcába, a budapesti fegyház és börtönbe került.

A stratégiai és koordinációs parancsnokhelyettes tájékoztatása szerint az állampusztai intézményhez tartozó solti körletekben lévő fogvatartottak egy részét máshová helyezték át, a nagyfai intézetet pedig a szegedi fegyház és börtönhöz csatolják.

Csóti András azt mondta: ennél több intézményt bezárni, összevonni nem célszerű, mert nagy megtakarítást nem eredményezne, ugyanakkor az átalakítás jelentős szervezeti problémát okozna. Az intézkedés idén több mint 60 millió forintos tervezett megtakarítást eredményez, figyelembe véve az átalakítás költségeit is, míg 2010-ben - a számítások szerint - 200 millió forintos lehet a megtakarítás.

A bv intézményrendszerének racionalizálásával kapcsolatban a vezérőrnagy megjegyezte: saját hatáskörben megvizsgálták, melyek azok a lehetőségek, amelyekkel jelentősebb megtakarításokat lehet eredményezni.

A részleteket ismertetve elmondta: az intézmények korszerű energiafelhasználásának kialakítása mellett ablak- és ajtócseréket, valamint fűtés-, épület- és zárkarekonstrukciót hajtanának végre hazai és uniós pályázati támogatásból. A fogvatartottak szállítását pedig egy már elkészült optimalizációs program alapján szervezik. Hozzáfűzte: "minden fillér számít" alapon olyan, látszólag kisebb jelentőségű dolgokra is figyelmet fordítanak, hogy ne csöpögjön a vízcsap, indokolatlanul ne fogyasszák az áramot, az elítéltek csak az engedélyezett időpontokban nézhessék a tévét vagy például hogy az alkalmazottak csak indokolt esetekben használják a színes nyomtatókat.

Csóti András emlékezetett arra is, hogy a szeptemberben lezajlott gépjárműcsere-program szintén jelentős költségcsökkenést eredményez.

Megjegyezte: az étkeztetés is sokba kerül. Az elítéltek kétféle módon jutnak a szigorú előírásoknak megfelelő élelemhez: vagy közbeszerzéssel kiválasztják az alapanyagok beszállítóit, majd az intézet saját maga állítja elő az ételt, vagy - szintén közbeszerzési eljárás eredményeként - beszállítóktól rendelik meg a szolgáltatást. A kiválasztás során pedig fontos szempont az ár is.

A büntetés-végrehajtásnak mintegy 41 milliárd forint az éves költségvetése. Az összeg több mint felét a 8 ezernyi dolgozó személyi juttatásaira fordítják. A bevétel döntő részét az állami költségvetésből kapják, de idén jelentősen nőtt a pályázati bevételük is. Egy fogvatartott napi ellátása mintegy 8 ezer forintba kerül - a költséget csökkenthetné, ha többen dolgozhatnának közülük. A piacvesztés és a gazdasági válság miatt azonban a több mint 15 ezer fogvatartottból mindössze 3.900 elítéltet tudnak foglalkoztatni 12 gazdasági társaságukban (amelyekből 9 ipari, 3 pedig mezőgazdasági cég).
Ma a börtönökben 129 százalékos a telítettség, 15.500 embert tartanak fogva a 12.200 fő befogadóképességű intézményekben.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettese az MTI-nek azt is elmondta, hogy a közeljövőben megteremtődhet a technikai és törvényi feltétele annak, hogy létrejöjjön a táv- és videotárgyalás lehetősége. Ez nemcsak költségtakarékosabb, hanem hatékonyabb eljárási mód is lenne a bíróságok és a bv-intézmények számára egyaránt - tette hozzá.