Csomagoljunk össze! Irány a világűr!
Tulajdonképpen nincs már kétség, hogy lassan az átlagember is az űrbe juthat, és kívülről pillanthatja meg szülőbolygóját, kipróbálhatja a súlytalanságot, sőt, akár más bolygókra is léphet. Ötven évvel ezelőtt ez még csak álom volt. Ötven év múlva feltehetően megvalósul.
2009. szeptember 30. szerda 12:46 - Kanizsai Ádám
Újabb magánember az űrben
Szeptember 30-án indulhat az űrbe a Szojuz TMA-16-os orosz űrhajó. Makszim Szurajev orosz, és Geoffrey Williams amerikai űrhajóssal, valamint egy űrturistával. Ha minden rendben megy, Guy Laliberte, kanadai milliárdos is körülnézhet a Nemzetközi Űrállomáson.
A csapat már hivatalosan is rajtolhat, az illetékes szervek jóváhagyták a Bajkonurból induló kilövést. Voltak olyan jellegű tervek is, hogy a Roszkoszmosz elnevezésű orosz társaság egy saját űrhajót építsen a turisták számára, de erről letett.
A Roszkoszmosz tárgyalt a Space Adventures céggel a külön gép lehetőségeiről. Ez megmaradt az ötlet szintjén, ugyanis Anatolij Perminov, az orosz szervezet elnöke elmondta, hogy a Szojuzokat építő Energija vállalat erőforrásait a Roszkoszmosz és a NASA megrendeléseire fókuszálta. Ezek után azonban vannak reális esélyei egy valódi űrturizmussal foglalkozó program megvalósításának.
Előzmények
A hét űrturista listája
Denis Tito (2001. április 28. – május 6.) amerikai üzletember, a Jet Propulsion Laboratory korábbi kutatója, a Szojuz TM-32 űrhajó fedélzetén.
Mark Shuttleworth (2002. április 25. – május 5.) dél-afrikai üzletember, aki internetes szolgáltatások révén lett többszörös dollármilliomos, a Szojuz TM-34 űrhajó fedélzetén.
Gregory Olsen (2005. október 1-15.), amerikai üzletember, nagy érzékenységű kamerákat gyártó cég tulajdonosa, a Szojuz TMA-7 űrhajó fedélzetén.
Anousheh Ansari (2006. szeptember 18-29.), iráni származású amerikai üzletasszony, a Prodea Systems, Inc. cég tulajdonosa, a Szojuz TMA-9 űrhajó fedélzetén.
Charles Simonyi (2007. április 7-21.), magyar származású amerikai szoftverfejlesztő és üzletember. A Szojuz TMA-10 űrhajó vitte fel az ISS-re. Ő a második magyar, aki az űrben járt.
Richard Garriott (2008. október 12–23.), amerikai üzletember, aki videojátékokból szerezte vagyonát, a Szojuz TMA-13 űrhajó vitte fel az ISS-re.
Charles Simonyi (2009. március 26.–április 8.) az első űrturista, aki másodszor is járt az ISS-en. Második útja alkalmából a Szojuz TMA-14 űrhajó vitte fel.
Guy Laliberté hivatalosan a hetedik űrturista. Az első ember, aki nem „hivatalos” úton volt a világűrben, tehát szakmailag nem értett az űrkutatás egyik területéhez sem és saját zsebből állta a költségeket, Denis Tito amerikai üzletember volt. Azonban korábban is volt űrutazásra példa, persze egy kicsit másként.
Az űrkutatás hivatalos (a Nemzetközi Repülő Szövetség szerint 100 km-es magasságban kezdődik az űr) kezdeti időpontja 52 évvel ezelőtt, 1957-ben volt, amikor az első szovjet műhold, a Szputnyik-1 elhagyta a Föld légkörét és Föld körüli pályára állt.
A szovjetek nem vártak sokáig az űrversennyel, és egy hónappal a Szputnyik-1 fellövése után kipróbálták, hogy egyáltalán bármilyen élőlény kibírja-e az űrben lévő körülményeket és a súlytalanság állapotát. Ha ragaszkodunk a mai értelemben vett űrturista kifejezéshez, akkor az első alany, Lajka is annak számított. Az eb valószínűleg már a felszállás után elpusztult, mégis bebizonyította, hogy az emlősök kibírják az ott uralkodó fizikai törvényeket. Persze nem úgy, mint a mai önkéntesek, akik nincsenek leláncolva és jobb esetben normális ételhez juthatnak.
1961-ben a Vosztok-1 fedélzetén jutott az első ember,
Jurij Gagarin az űrbe. „Súlytalanságban vagyok. Látom a Földet. Látom a felhőket. Jól érzem magam. Milyen gyönyörű…” – ezek voltak az első űrhajós szavai, ahogy megpillantotta bolygónkat. Gagarin sikeresen visszatért a Földre, bebizonyosodott: emberi űrutazás lehetséges.
'69-ben holdra szállt Neil Armstrong. De ezt mindenki ismeri.
Ugyan nem kimondottan az űrturista kategóriába tartozik, de 1986-ban Christa McAuliffe amerikai tanár már közelről szemlélhette volna a sötét anyagot. De sajnos nem tette, mert a felszálló Challenger katasztrófájában mindenki életetét vesztette.
Fél űrturista
Úttörőnek nevezhetnénk Akijama Tojohiro japán újságírót, aki 1990-ben járt a MIR űrállomáson. Igaz ő tudosítások mellett a tudományos munkában is aktívan részt vett. Az ő repülését azonban még munkaadója állta 28 millió dollárért.
Az első szervezet a magánembereknek
Mivel a dollármilliós nagyságrendű árak mellett rendkívül kevés ember képes igénybe venni a szolgáltatásokat, ezért létrehozott a MIR egy olyan pénzügyi szervezetet, mely az űrbe indulók költségeinek egy részét átvállalja. Az első privát utazások 2000-ben voltak és mind a MirCorp nevéhez köthetők.