Szabó Lajos, aki parlamenti bizottságok összefoglalt többségi álláspontját ismertette a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat általános vitájában, kijelentette: a 2010-es büdzsé készítésekor az egyensúly megőrzésére és a növekedésre kellett koncentrálni, ezért a költségvetés alapvető céljai a stabilitás, a biztonság és a növekedés.

Elmondta, hogy az előterjesztés elkészítésekor azt vették figyelembe, milyen költségvetés szükséges ahhoz, hogy a válság után Magyarország kedvező helyzetben legyen.
Hozzáette, hogy a célok megvalósításakor két korláttal kell számolni: a makrogazdasági egyensúly megtartásával, illetve azzal, hogy a stabilitás megőrzése mellett szabad csak a szükséges lépéseket megtenni.

Szabó Lajos szerint jövőre erősödik a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, célzottabbá válnak a társadalmi és szociális juttatások, az állami intézményrendszer működtetése is takarékosabbá válik. Megjegyezte: 2010-ben nőnek a közbiztonságra fordított források, míg jelentős bevételről mondott le az állam a munkát terhelő adók csökkentésével.

Az MSZP-frakció is úgy látja, hogy a közösségi közlekedés és a szociális kiadások területén van még mit tenni a költségvetés elfogadásáig - jelentette ki a kormánypárti politikus utalva arra, hogy a büdzsé parlamenti vitája éppen arról szól, hogy a benyújtott módosító javaslatokat megvitassák.

Szabó Lajos az önkormányzati kiadáscsökkentésről azt mondta: a szocialista frakcióban senki sem örömmel, jó szántából fogja majd elfogadni ezeket az intézkedéseket. Elmondta, hogy az önkormányzati kiadáscsökkentésnek öt eleme van. Ezek közzé sorolta az adó- és járulékváltozások miatti, illetve a népességszám fogyásával indokolható kevesebb támogatást.

Hozzátette: 50 milliárd forintot jelent a hazai fejlesztési források egy évre történő befagyasztása. Elmondta, több mint száz tétel van a feladatlistán, ezeket vagy el kell hagyni, vagy meg kell szüntetni, vagy más módon kell elvégezni.

Szabó Lajos elmondta: normatívák összevonásával megteremtik annak lehetőséget, hogy az önkormányzatoknak nagyobb legyen a mozgástere.

Varga Mihály a kisebbségi álláspontot ismertetve azt kérdezte a kormánytól, miért nem vonják vissza a költségvetést, és hagyják, hogy egy következő kormány alkossa azt meg. "Egy ország nem vész el akkor, ha nincs november végére új költségvetése" - fogalmazott, megjegyezve: ez esetben az idei költségvetés maradna hatályban.

A jelenlegi kabinet azonban át akar erőltetni egy olyan büdzsét, amely rossz az embereknek, bünteti a munkában dolgozókat, elvesz a családoktól, jelentős mértékben rontja a nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók élethelyzetét - fűzte hozzá Varga Mihály. A politikus szerint az MSZP-nek nem szabad dacból, vagy rövid távú politikai érdekek miatt a változások útjába állnia, az alkotmány szerint négy évre választunk parlamentet, de arról a Fidesz nem tehet, hogy a szocialisták ezt a bizalmat egy év alatt eljátszották.

A Fidesz alelnöke szerint az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetéséről van szó, az országnak inkább egy olyan büdzsére van szüksége, amely visszaadja az embereknek a reményt és az optimizmust. Arra van szükség, hogy az emberekhez, a vállalkozásokhoz eljussanak a költségvetési források - hangsúlyozta.

Varga Mihály szerint olyan büdzsé kellene, amely támogatja a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, amelyben markánsabban jelenik meg az adócsökkentés, és a személyi jövedelemadózás is megváltozik, akár a családi adózás irányába elmozdulva.
A kiadáscsökkentést olyan helyeken kell erőltetni, amely nem a legszegényebbektől vesz el. Példaként egy 40 milliárd forintos informatikai eszközbeszerzést, illetve egy 12 milliárd forintos irodabútor-beszerzést említett.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy 17 milliárd forintot spórolna a kormány a gyermekétkeztetésen, miközben minden hetedik forintot magára költ. Az ellenzéki politikus szerint a költségvetés számaiból az látszik, hogy a kabinet fontosabbnak tartja az informatikai fejlesztést annál, hogy a rászoruló gyerekek kedvezményes, vagy ingyenes étkezéshez jussanak.

Varga Mihály szerint az átalakítások nélküli pénzkivonás a közösségi közlekedés területéről tönkre teheti a vasúti közlekedést, nem kellene 40 milliárd forintot kivonni a területről, inkább még 20-30 milliárd forintot kellene adni.

A fideszes képviselő szerint a büdzsé nyugdíjmegszorítást is tartalmaz, az önkormányzatoktól elvont 120 milliárd forint pedig mindenkit rosszul érint majd: veszélyezteti a közoktatást, a szociális ellátásokat és az egészségügyi intézmények fenntartását.