Isten lába a trolibuszon

"Egressy két darabja egy-egy szociofotó korunk Magyarországáról" - mondta el az MTI-nek pénteken a Nyár utca... rendezője.

Gula Péter beszámolója szerint a szerző a színház felkérésére írta meg leadott egyfelvonásosa mellé Az Isten lábát, egészen más közegbe helyezte azonban a második darabot.

A Nyár utca... konkrét helyszínen, a 74-es trolin játszódik egy csendes, januári vasárnap délelőtt: a jármű utasai életük apró gondjaival vannak elfoglalva, amíg a történet krimiszerű fordulatot nem vesz, egyre abszurdabb helyzetekbe sodorva őket.
A kisemberek esendőségét és kiszolgáltatottságát mutatja be az Isten lába is, de emellett egy aktuális problémára, a gyakran emlegetett válságra koncentrál - szólt az általa rendezett darabról rendezője, Soós Péter.

Elmondása szerint a cselekmény helyszínéül szolgáló apró falu mind gazdasági, mind társadalmi téren megmutatkozó válságára számos részlet utal: összesen hét lakója például többször hangoztatja, hogy nem dolgozni kell, hanem ügyesen pályázni, vagy nyerni a lottón. A darab komoly össztársadalmi jelenségeket mutat meg, persze absztrakt formában - hívta fel a figyelmet a rendező.

Már a kiindulópont is abszurd: a község lakói felfedezik, hogy ürülékükből répa nő, így a könnyen "termeszthetővé" vált zöldség eladására kezdik építeni a település jövőjét.
"Egressy darabjában azonban konkrét értelmet nyer az ürülék, mindennapjaink salakanyaga, amely semmire sem jó, a szereplők mégis ebben látják jövőbeli boldogulásuk kulcsát. Ez már önmagában nagyon szomorú, de még elképzelhető. A helyzet mégis attól igazán kilátástalan, hogy semmilyen hatásra nem hajlandók leszámolni illúzióikkal" - foglalta össze Egressy színművének alapszituációját.
Soós Péter úgy vélte, ha elfogadjuk, hogy a szatíra az ország jelen állapotának modelljét adja, akkor még komolyabban kell vennünk, mert sem a darabnak, sem az előadásnak nincs semmiféle feloldása.

Mint azonban hozzátette: "a darab úgy keserű, hogy közben végig nevetünk".
A két egyfelvonásos szerepeit azonos szereplőgárda játssza: a közönség Majzik Editet, Stefanovics Angélát, Trokán Annát, Haás Vander Pétert, Törköly Leventét, Dolmány Attilát, Varga Zoltánt és Kocsó Gábort láthatja a színpadon. A díszletet Ondrasek Péter, a jelmezeket Angyal Bernadett tervezte.