Rétvári: az ország a jövőjét éli fel
Rétvári Bence a KDNP országgyűlési és fővárosi képviselőjét kérdeztük a költségvetés „környezetvédelmi” számairól és a budapesti városvezetés hiányosságairól. Elárulta azt is, mire készül a Fidesz-KDNP, ha kormányra kerül.
2009. október 12. hétfő 11:59 - Pénzes Dávid
Mit olvas ki a 2010-es költségvetésben a környezetvédelem számaiból?
Az elmúlt három évben szépen töpörödik össze az egész. Ha csak a minisztérium fő számát nézzük, akkor a 80 milliárd forint körüli összeg, mostanra nagyjából 40 milliárdra csökkent. Ami nem csökken az, az EU-s pénzekhez rendelhető magyar forintok nagysága, ám ez csupán azért nem apad, mert már most is az unió által meghatározott minimális határon vagyunk.
Jelenleg tehát nem Magyarország határozza meg saját környezetpolitikáját, hanem az EU-s pénzek minimuma. Semmi egyedit, ami az ország számára speciálisan szükséges volna, nem tesz hozzá a kormány. Mindebből jól látszik, hogy mekkora a jelenlegi kormányon belül az érdekérvényesítő képessége a zöld ügyeknek.
Mi lehet a következménye ennek?
Dr. Rétvári Bence
Nős. 1979-ben született Budapesten. Jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte. Az egyetem elvégzése után ügyvédjelöltként és jogi referensként dolgozik. A KDNP ifjúsági társszervezetének, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek az elnöke 2002 óta. Több keresztény civil szervezetben vállal önkéntes feladatokat, lelkes jogász barátaival és kollégáival ingyenes jogsegélyszolgálatot működtet. 2006 óta a Fővárosi Közgyűlés tagja. A Kulturális Bizottság, valamint az Esélyegyenlőségi, Foglalkoztatáspolitikai és Kisebbségi Bizottság munkájában vesz részt. A KDNP 2008. februárjában, Deák András, KDNP-s országgyűlési képviselő halála miatt megüresedett parlamenti képviselői helyéért Dr. Rétvári Bencét indította Budapest XI. kerületében az időközi választásokon, melyet fölényesen, 71 százalékos eredménnyel nyert meg. 2008. február 25-től parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi bizottság tagja.
Hosszútávon ezt azt jelenti, hogy a klímaváltozás hatásai jobban érvényesülhetnek, a levegő és a víz szennyezettebb lesz. Budapesten a levegő szennyezettsége átlagosan három évet vesz el az életünkből. Ilyen környezetpolitika mellett ezt sem tudjuk lejjebb tornászni.
Rövidtávon Magyarország lemaradása a gazdaság összetételét tekintve meg fog maradni. Értem ezalatt, hogy amíg Németországban több ember dolgozik a környezetvédelemben, mint az autóiparban, addig nálunk ez messze nincs így. Ha kizárólag az autógyártásba ölünk pénzt, hogy ott minél többen dolgozzanak, akkor az 1985-ös német gazdasági modellt követjük. Ez pedig enyhén szólva idejétmúlt.
Miért baj ez?
Ha nem tudunk olyan energiaforrásokat felkutatni, amelyek már a zöld gazdaság részét képezik, akkor nem tudunk versenyképes termékeket sem előállítani a piacon és az olló, ami a nyugati államok és hazánk között van, még jobban kinyílik, és még jobban lemaradunk. Másoknak lesznek olyan termékeik, amik megfelelnek a leendő szigorú uniós szabályoknak, nekünk pedig nem. Ezzel az indokkal pedig ki lehet szorítani a magyar termékeket a piacról.
A válság hatására elfogadott kínai gazdaságélénkítő csomag 30 százaléka, a dél-koreaiénak 80 százaléka a zöld gazdaság élénkítésére fordítódik, mert tudják, hogy ezeké a termékeké és szolgáltatásoké a jövő.
