Mint arról a HírExtra beszámolt, Bajnai Gordon antikorrupciós csomag benyújtását jelentette be. A kormányfő javaslatát a Fidesz élből elutasította, de Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint az ellenzéki párt sem vitathatja el, hogy valamit tenni kell.

Sajtóhírek szerint önök részt vettek a javaslatcsomag kidolgozásában.

Nem egészen így van. A téma idén januárban egyszer már előkerült, született is egy javaslat a Közérdekvédelmi hivatal felállításáról. Ennek az egyeztetési folyamatába bekapcsolódtunk. Fontos megjegyezni, hogy konkrét törvényszövegek is születtek, ami jelen esetben még nem így van. Aztán március végére a téma lekerült a napirendről, és most, feltehetően a BKV-botrányok hatására ismét előkerült. Ezúttal azonban csak egy koncepció leírást küldött a kormány. A januári és a mostani szöveg több ponton is lényeges különbséget mutat, ezek közül a legfontosabb, hogy míg régi javaslat egy új hatóság felállításáról rendelkezett, a mostani már a Közbeszerzési hivatal alá szervezné be a korrupciós ügyeket vizsgáló apparátust. Ezzel azért vannak bizonyos problémák.

Például?

Mi úgy gondoljuk, a Közbeszerzési hivatal nem a probléma megoldása, hanem a probléma része. Ahogy ma működik a hivatal, az kritikán aluli. Semmi eredményt nem mutatott fel a közbeszerzési korrupciós vonalon, holott ez feladata lenne. Nagyon komoly átszervezésekre, valamint mentalitásbeli változásra lenne szükség ahhoz, hogy ez a hivatal valóban működjön. Ugyanakkor el tudjuk fogadni, hogy jelen helyzetben nincs lehetőség egy önálló szerv létrehozására, annak minden költségével együtt.

A kormány ígérete szerint a felállítandó Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH) független állami hatóság lesz. Bízhatunk ebben?

Természetesen igen, de ezt csak a hatóság későbbi tevékenysége alapján lehet majd megítélni. Ami már e pillanatban is aggályos, az a hivatal elnökének kinevezése. Az elnök személyét ugyanis a jelen lévő országgyűlési képviselők többségének is elég lesz jóváhagynia, ami azt jelenti, hogy ha az SZDSZ, és mondjuk a függetlenek nem szavaznak, akkor az MSZP akár egyedül is biztosíthatja a hivatal vezetőjének kinevezését. (A KKH-t a tervek szerint az országgyűlés felügyeli majd – a szerk.) Ha belegondolunk, ez még az egyszerű többségtől is távol áll, nemhogy a kétharmadostól. Az viszont pozitívum, hogy a vezető személyéről a miniszterelnök és a köztársasági elnök együtt döntene.

Egyébiránt milyennek ítélik a csomagot? Képes lehet a korrupció visszaszorítására?

Sokan mondják azt, hogy nincs is szükség újabb korrupcióellenes szervezetre, mert a korrupcióval szembeni küzdelemnek megvannak a jogi keretei Magyarországon. A TASZ úgy véli, igaz, hogy komoly jogi keretek vannak, de ezek valahogy mégsem működnek a gyakorlatban. Hiába van demokratikusan felépítve az ügyészség például, ha korrupciós ügyekben csak elvétve jár el, holott kötelessége lenne. Azt reméljük, hogy a hivatal egyfajta katalizátorként működik majd, és hatására beindulnak azok a jogi mechanizmusok, amelyek hiányában ma bottal üthetjük a korrupció nyomát.

Mondana példát egy ilyen mechanizmusra?

Maradva az előbbieknél: ha például az ügyészség értesül a sajtóból - mondjuk egy tényfeltáró riport nyomán - valamilyen korrupciós ügyletről, akkor maga is vizsgálatba kezd. A mostani törvényjavaslatban például benne van, hogy a hivatal figyeli majd a médiát. Ez nem más, mint az oknyomozó újságírás becsatornázása a korrupcióellenes küzdelembe.

Gyakran említi magát a hivatal felállítását. Ez lenne a kulcsmomentum, vagy a kapcsolódó intézkedések (például bejelentői díj bevezetése) is legalább ennyire fontosak? Mennyire tekinthető a korrupcióellenes küzdelem szervezeti kérdésnek?

Mint már mondtam, a jogi keretek többé-kevésbé ma is adottak, de a gyakorlatban az látszik, hogy mégsem működnek a dolgok. Ezért hangsúlyozzuk, hogy szükség lenne valamilyen plusz szervezetre.

Tegyük fel, hogy feláll a hivatal. Mire lesz még szükség?

Nagyon lényeges, hogy ki lesz a hivatal vezetője. Ha egy kezdeményező, bátor, felkészült szakember került a hivatal élére, akkor az e törvényjavaslat biztosította jogkörökkel bizony lesz lehetősége fellépni a korrupció ellen. A törvény ugyanis egyértelműen bővíti az állam vizsgálati lehetőségeit, például olyan dolgokat is szankcionálhat majd, amik ma még nem érik el a büntetőjogi felelősség szintjét.

Nagyobb lenne a társadalmi elfogadottsága a csomagnak, ha kétharmados többséggel fogadná el ez Országgyűlés?

Hogyne, hiszen azt látni kell, hogy ebben a formájában ezzel az időzítéssel kissé rossz az akusztikája a tervezetnek. Szerencsésebb lett volna például, ha nem fél évvel a most már szinte borítékolható hatalomváltás előtt dönt a kormány a hivatal felállításáról, hiszen így akár olyan színben is feltűnhet a dolog, hogy csak a politikai ellenfelek dolgát akarják megnehezíteni, a magukét nem. (A hivatal a tervek szerint márciusban állna fel - a szerk.)

Mit gondol arról, arról, hogy a Fidesz szerint hiteltelen a kormány törekvése, mert az elmúlt 7-8 évben az MSZP volt a legkorruptabb tényező Magyarországon? Van mit egymás fejére olvasnia a két nagy politikai erőnek?

Mindenki tudja, hogy Magyarországon a korrupció óriási probléma. Ezért valamit tenni kell, ezt a Fidesz sem vitathatja el. Hogy a kormány hiteles-e vagy sem ebben a kérdésben, azzal nem foglalkoznék.

Nem félő, hogy a csomag egyes elemi, például a korrupciógyanús esetet bejelentő tanú fokozott védelme, vagy a tanúnak járó bejelentői díj csábítása a ló túloldalára való átesést, vagyis egyfajta besúgórendszert eredményez majd?

Kétségtelen, hogy a szabályozás erősen ösztönző jellegű lesz, de meglesznek a maga jogi keretei. Megalapozatlan, rosszhiszemű bejelentés esetén tehát pénz, vagy akár börtönbüntetésre is számíthat a bejelentő. Nem hiszem, hogy tartani kellene attól, hogy mindenki felnyomja majd a szomszédját.