Ön szerint mi motiválhatja az embereket brutálisabbnál brutálisabb gyilkosságok végrehajtására?

Nézze, nagyon szerteágazó az emberi természet, és az emberölés is több típusba sorolható. Léteznek nyereségvágyból, konfliktusból, szexuális vágyból, ideológiai indítékból elkövetett emberölések, minden esetnél teljesen más és más a motiváció, egyik esetet sem lehet egy kalap alá venni.

És a nehéz gyermekkor nevezhető egy általános, közös pontnak?

Nem mondanám azt, hogy ha nehéz gyermekkora volt az illetőnek és később gyilkolt, akkor ez direkt logikai kapcsolatban áll egymással. Az viszont kétségtelen, hogy az emberöléseknél sokszor megfigyelhető, hogy sikertelen, kudarcokkal teli az elkövető élete. Van, akinél ez akut állapot, van, akinél krónikus, de előzmények mindenképpen vannak, és esetenként egyszerűen nem lát más kiutat ebből a vesztesnek érzett helyzetből, csak azt, hogy elvegye másnak az életét.

Van egy olyan vélekedés, mely szerint a sorozatgyilkosoknak magasabb az intelligenciája az átlagembernél. Ön szerint ez a vélekedés helytálló, vagy a városi legendák kategóriájába sorolható?

A tavalyi év folyamán vizsgáltunk életfogytiglanra elítélteket, és az eredmények azt mutatták, hogy az összes megkérdezett 10 százaléka bevallottan újra elkövetné a cselekményét, mintegy kifejezetten büszke rá. Felülreprezentáltak voltak azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek közöttük, ők ritkábban követnek el ilyen cselekedeteket, de ha elkövetik, úgy tűnik, előre kiterveltebben, megfontoltabban teszik ezt, és inkább vállalják. Ez ugyanígy elmondható az idősebbekre is. De azt, hogy a sorozatgyilkosok magasabb intelligenciával, iskolai végzettséggel rendelkeznek így nem merném állítani. Kétségtelen, hogy a börtönpopulációban az életfogytiglanra elítéltek a többi elítélthez képest valamivel magasabb intellektussal rendelkeznek, azaz nem a legprimitívebb emberek közül kerülnek ki, természetesen kivételek itt is vannak.

Ön szerint a halálbüntetés visszaállítása visszaszorítaná az emberölések számát? Lenne akkora visszatartó erő?

Semmiképpen sem. Meg kell nézni a statisztikai adatokat, amikor volt halálbüntetés, akkor sokkal több emberölést követtek el, mint mondjuk az elmúlt esztendőben, amikor ilyen nem volt. Például 1980-ban 390, 2008-ban pedig 292 szándékos emberölés vált ismertté. Tehát semmilyen visszatartó ereje nincs a halálbüntetésnek. Ha mégis lenne halálbüntetés, úgy gondolom, hogy csak negatív következménye lenne, gondoljunk például a móri ügyre. Ha halálbüntetés létezett volna, akkor Kaiser Ede valószínűleg már nem élne. Be kell ismernünk, hogy az igazságszolgáltatásban is óhatatlanul történnek tévedések, ez ugye a halálbüntetés esetében jóvátehetetlen lenne, prevenciós hatása pedig gyakorlatilag nincsen.

A rendszerváltás után megjelent olyan újabb indok, amivel az elkövetők a tettüket próbálják magyarázni?

Az alapvető motívumok nem változtak, talán annyi, hogy a jövedelmek közötti különbség nagyon megnőtt, és egyesek úgy gondolják, hogy legális eszközökkel nem képesek a szükségleteiket kielégíteni, azaz egyetlen lehetőség kínálkozik előttük, ez pedig a bűncselekmények elkövetése. Ez előfordul a gyilkosok között is, bár ki kell emelni, hogy általában nem kiemelkedő vagyonhoz, értékekhez jutnak hozzá. Sokszor primitív módon, minimális anyagi javakért is képesek megölni embereket.

Mi volt a legsúlyosabb, legkegyetlenebb eset, amivel találkozott munkája során?

Magyarországon van több sorozatgyilkos is, és vannak olyanok, akik jelenleg is büntetésüket töltik. Bár ő nem tényleges életfogytiglanra ítélt, talán a százhalombattai rém, Balogh Lajos a legkegyetlenebb elkövető, aki több fiatal lányt ölt meg, és mintegy igazságosztó szerepben is tetszeleg maga előtt. Sógornőjét például azért ölte meg, mert az szerinte tiszteletlenül viselkedett a szüleivel. Ő nagyon veszélyes, élvezi a gyilkolást, és úgy gondolja, hogy neki joga van gyilkolni, ítélkezni mások felett. De itt sorolhatnék más neveket is, Ember Zoltánt például, aki a szentkirályszabadjai rém néven vált ismertté. Ő nagyon kegyetlen módszerrel ölte meg az áldozatait, gúzsba kötötte őket, és amikor kiegyenesítették a lábukat, akkor megfulladtak. Vagy Szabó Zoltánt, aki nőket ölt meg a szegedi tanyavilágban, több nőt gyilkolt meg, négyet sikerült rábizonyítani.

Magyarországon jelen pillanatban hány év a maximálisan kiszabható legsúlyosabb börtönbüntetés?

Jelenleg tényleges életfogytiglani szabadságvesztést is ki lehet szabni, 1999 óta első ízben elkövetett minősített emberölés alkalmával is.

Hallani mégis olyan eseteket, hogy valaki akár különös kegyetlenséggel gyilkol, mégis 15 év után szabadul. Ön szerint a büntetés letöltése után mennyire veszélyes a társadalomban?

Kutató kollégáimnak, és nekem is az a véleményem, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel nem értünk egyet. Azaz magával a szabadságvesztéssel egyetértek, de úgy vélem, hogy 15 vagy akár 30 év után, de mindenképpen lehetőséget kellene adni a felülvizsgálatra egy megfelelő szakértői bizottság által, hogy visszabocsátható-e a társadalomba az elítélt. Van, akit nem lehet, az maradjon továbbra is bent, de előre prognosztizálni, hogy egy terhelt 30 év után milyen állapotban lesz, pszichésen-mentálisan, ez gyakorlatilag nem vállalható. Hozzáteszem, hogy Európában Magyarországon kívül jelenleg Angliában és Walesben van tényleges életfogytiglani szabadságvesztés-büntetés.