Nem gondolja, hogy a politikai kultúra nemlétéről vagy hanyatlásáról, illetve a fiatalok passzivitásáról éppen az Önök anyapártjai tehetnek?

A válaszom egyszerű. Tehet erről a média ugyanúgy, mint a politika, de a maguk területén a rektorok is. Cselekedjen mindenki a maga felelőssége szerint. Mi, a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei ezzel az összefogásunkkal is igyekszünk megteremteni egy demokratikusabb politikai kultúrát.



Ha már a közös kiállás. A rektorok elutasító döntése után állítólag együtt kezdeményezik a felsőoktatási törvény módosítását. Hogyan képzelik el ezt?

Eddig erről nem gondolkoztunk, mert nem hittük el, hogy a rektorok nem hajlandók még csak leülni se velünk tárgyalni az ügyben. Azt kell kitalálnunk, hogyan jelenthet meg – az oktatás rendjét nem zavarva – a felsőoktatásban a politika.

Márpedig úgy tűnik, nagyon nem hajlandók leülni. A rektori konferencia döntéshozó testülete tíz-null arányban utasította el a javaslatukat…

Az előbb a politikai kultúra alacsony szintjét említette. Azt gondolom az, hogy a rektorok a lehetőséget sem adják meg a párbeszédre, önmagában is beszédes. Azzal utasítottak el minket, hogy nem akarják, hogy a felsőoktatási intézményekben gyűjtsünk kopogató cédulákat. Mi ezt nem is kértük. Vagy, hogy nem akarják, hogy választási plakátokkal rakjuk körbe az egyetemeket. Ezt sem kértük. Mindössze annyit szerettünk volna, hogy vitákat, saját rendezvényeket bonyolíthassunk le. Összesen négy megoldási javaslatot vázoltunk, azzal a meghagyással, hogy nyugodtan szemezgessenek belőle. Sem helyszínt, sem időpontot nem kaptunk az egyeztetésre.