Hogyan tenné rendbe a Jobbik a gazdaságot? - Íme a válasz
A Jobbik az utolsó szakmai konferenciáját tartja ma, amely a gazdaság témakörére fókuszál. Az ülésen kiderül, hogy a radikális pártnak milyen elképzelései vannak a válságkezelésről, és az is, hogy merre haladna az ország, ha ők lennének hatalmon.
2010. január 10. vasárnap 12:15 - Pásztor Balázs
Utolsó simítások
Az egykor egy százalékon tengődő, de immáron harmadik erővé vált Jobbik a negyedik, és egyben utolsó szakmai konferenciáját tartja. Az
első a rendvédelemről, a
második az ifjúság és népesedi-politikáról,
a harmadik pedig az egészségügyről és a szociális hálóról szólt, de valahogy mind kapcsolódott az utolsó, talán leglényegesebb témához: a gazdasághoz. A „Nekünk gyarapodjon a haza!” elnevezésű ülésen fény derül többek közt arra, hogy a radikális párt hogy kívánja csökkenteni az államadósságot, mérsékelni a munkanélküliséget és egyben megnyirbálni a multinacionális cégek kedvezményeit.
A konferencián részt vesz Varga István, az Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke, Lenhardt Balázst, Hegedűs Tamás és Gyöngyösi Márton, akik a Jobbik Gazdasági kabinetjének tagjai, valamint a konferenciák állandó levezetője, Z. Kárpát Dániel.
Ezen konferenciák azért is nagy jelentőséggel bírnak, mivel eredményeik nagy hangsúllyal szólnak bele a Jobbik választási programjának alakulásába, s ekképp a párt céljait és terveit is nagyban meghatározzák. Igaz, ezt nagyban cáfolhatja az január harmadikai bejelentés, amely szerint a Jobbik választási programja már elkészült. És ha ezen nem lehet már változtatni, akkor ez a konferencia nem igazán fog tudni beleszólni a programba, noha ez lenne az eredeti célja...
Külsőségek és a sajtó
Az előzőekhez képest meglepően kevés párton kívüli szakembert felsorakoztató konferencia ismét sajtótájékoztatóval kezdődött: Z. Kárpár Dániel az „áttörés évének” nevezte 2010-et, amit a sajtó képviselőinek előzőekhez képest számos képviselője is alátámasztott. Pősze Lajos, a Jobbik szakmai igazgatója a párt 140 oldalas, egy hét múlva bemutatandó programjáról beszélt, amelyben „tabu témák” is bőséggel szerepelni fognak. „Nincs lehetőség arra, hogy elhallgassunk kényes kérdéseket” - mondta Pősze, és ezzel szerinte az ország többi pártja is rá lesz kényszerítve arra, hogy ezekről a tabukról beszéljen.
Volner János, a Jobbik gazdasági kabinetének képviseletében elmondta, hogy a párt egy teljesen más gazdaságszemléletet szeretne képviselni, mint amit az eddigi politikai erők szorgalmaztak. Kulcsszóként a szociális piacgazdaságot, a nemzeti érdekeket és az öko-szocializmust emelte ki. Elmondása szerint a Jobbik szakértői csoportja nem csak felülről látja a gazdasági döntések hatásait, hanem benne is él, így gyakorlati tapasztalataival ténylegesen képes megoldást találni a gazdasági problémákra - ellentétben a kizárólag elméletben gondolkozó szakértőkkel.
Varga Géza, a Jobbik mezőgazdasági kabinetének elnöke felszólalásából kiderül, hogy a programban nagy szerepet kap az egyre szélesebbre nyíló társadalmi olló okainak elemzése, és tervben vannak annak fokozatos összecsukása is. „Globálisról lokális gazdaságra szeretnénk áttérni, a hazai piacainkat szeretnénk visszaszerezni - az exportorientáltság csak ezek után következik.” Volner újságírói kérdésre beszélt még a „multibűnözésről”, amelynek megoldása majd a programban fog szerepleni. Megemlítik azt is, hogy a nyáron egy öko-konferencia is várható a Jobbik zászlója alatt.
Elkezdődik - Isten kezébe a gazdaságot!
A konferencia több embert vonzott, mint az összes többi: a szokásos pünkösdi úti teremben csak nehezen fértek el a hallgatók. Varga István, az Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke kezdi az előadást: „Nagy felelősség megszólalni, de még nagyobb nem megszólalni.” Kifejti, hogy mind az öt párt és költségvetést bíráló parlamenti bizottság is egyetértett abban, hogy 2010-ben stratégiai váltásra van szükség - és a világ is ebbe az irányba halad, valamint a Jobbiknak is ez a célja. Elmondja, hogy ha a Jobbik képes ezt az irányt elkapni, akkor sok barátra tehet szert. „Forradalomra van szükség, az eszme forradalmára. Önök azért jöttek itt össze, hogy keressék a minőség forradalmának lehetőségét.”
Előadása szerint az egyik probléma, hogy „az embert ültették Isten helyére”. Ostorozza az EU-t és Amerikát egyaránt, hogy a bankmentő-csomagok költségeit az adófizető polgáraira terhelte. Hangsúlyozta a fenntartható fejlődés és a társadalmi igazságosság fontosságát, valamint azt, hogy válság megoldása közben ebbe az irányba kellene elindulni. Méghozzá úgy, hogy az Isten által sugallt erkölcsiséget be kellene vezetni a gazdaságba - ez lenne az eszme forradalma. A pénz uralmát radikális változással vissza kellene süllyeszteni a körforgásba, mint egyenlő fontosságú „résztvevőt”. Véleménye szerint a Jobbiknak kellene az élére állnia ama dokumentumnak, amely a fenntartható gazadásgi modellt boncolgatja, és amelyet mind az öt parlamenti párt aláírt.
A következő előadó Pősze Lajos, aki kijelenti: a Jobbik korszakváltó programot készített! Szerinte a magyar gazdaság nyitott gazdaság, így igen érzékeny minden apró változásra. A válság, és az előtte folytatott negatív gazdaságpolitika pedig annyira megérintette a magyar gazdaságot, hogy az jelenleg intenzív osztályon fekszik. De a Jobbik szembenézett a ténnyel, és vannak ötletei és kapacitása arra, hogyan kúrálják ki a beteget - zárta beszédét.