(a cikk első, és második részét itt olvashatja)

Ingatlanok

A kiválasztott helyszínek is nagy vitát kavarnak: a tervek szerint három lehetséges forgatókönyv is lehetséges, de a legvalószínűbb ezek értelmes kombinálása. Az elsődleges prioritást a belvároson kívül Csepel, valamint a Kerepesi út - Rákóczi út környéke kapná, de nagy szerep jutna az egész városnak - sőt pár vidéki metropolisnak is. Csakhogy azt is megjegyzik, hogy „egyes 2002-ben meghatározott létesítményhelyszínek ma már nem állnak rendelkezésre” így alternatív helyszínek keresése szükséges.

Kiemelik továbbá, hogy „ahhoz, hogy egy elfogadott olimpiai pályázat esetén az olimpia sikeresen megrendezhető legyen, a szükséges fejlesztések tervezését már évekkel a pályázat beadása előtt el kell kezdeni.(...) Egy Budapesten megrendezendő olimpia előkészítésének ideje (jelentkezés, kandidálás, tervezés és kivitelezés) maximum 9 év, ami egészében kritikus időtávnak tekinthető. (...)E területek közül valamely lényeges elem biztosításának csúszása (pl.: közlekedésfejlesztés vagy övezeti átsorolás) az olimpia sikeres megvalósítását alapvetően veszélyezteti.”

Tehát legkésőbb 2011-ben el kellene kezdene megszervezni az Olimpiát, ha reálisan akarunk rá pályázni. Azonban az elmúlt építkezéseket, beruházásokat látva (4-es metró, Pécs EKF, Margit-híd) a csúszás garantált, így talán már most is késésben vagyunk. Ráadásul igencsak sok mindent kellene csinálnunk, ugyanis „jelenlegi állapotában egyetlen hazai sport- vagy egyéb funkciójú létesítmény sem alkalmas olimpiai versenyszámok megrendezésére, Budapest és az ország infrastrukturális állapota ma nem alkalmas az olimpia rendezvények fogadására” - állapítja meg a tanulmány.

Igaz, annyit megjegyez a dokumentum, hogy az olimpia tervei alkalmazkodnak Budapest középtávú városfejlesztési terveihez - és viszont - így sokat várhatóan lehet gyorsítani és spórolni a munkálatokon. Azonban azt figyelembe kell venni, hogy eme bekezdés még a kormányzati negyeddel operál, ami - mint ismeretes - csupán egy álom maradt, valahol a süllyesztőben. Szintén szerepel benne egy 5-ös metró megépítésének terve - noha az embereknek már a 4-es metró megemlítésére is az egekbe szökik a vérnyomásuk (hogy a megépítés idejéről és költségéről szót ne ejtsünk).

A dokumentum azt is kiköti, hogy a sikeres rendezéshez rendkívüli összefogás kell, mind országos, mind önkormányzati szinten. Azonban felmerül a kérdés, hogy miként lennének képesek eme állami szervek sokasága ebben az ügyben precízen együtt működni, ha bizonyos helyeken két hónap alatt háromszor szedik fel az útburkolatot különböző munkákért - noha sokkal olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb lenne ezeket egyszerre megoldani. A média és olimpiai falu kijelölése is problémás (eredeti terv: Lóversenytér vagy Csepel), ahol alsóhangon 16.000 sportolót és csapat tisztségviselőt, valamint 17.00 médiaképviselőt kellene elszállásolni - és ahol környezetbarát tömegközlekedésnek kell lennie.

(A BKV állományában lévő 1377 busz 69 százaléka selejtérett, öt százaléka pedig túlfuttatott. Nagy részük nem kapta meg az élettartam meghosszabbításához szükséges nagyjavításokat, valamint nem teljesíti az akadálymentesség kritériumát és a legújabb környezetvédelmi előírásokat.)

Infrastruktúra, utóhasználat

Az egyértelmű, hogy a BKV selejtezésre már rég megérett, járatait gyökeresen fel kell újítani. Mivel erre egyébként is sort kell keríteni, és erre a budapesti lakosság sem sajnálná a pénzt, így eme lépés a projekt támogatandó része közé sorolható. Ám vannak olyan ajánlások is, amik jelenleg a „vállalhatatlan” kategóriát súrolják - ilyen a már fent említett 5-ös metró terve. Azonban nem csak új, környezetbarát járművekre van szükségünk: a tervezet szerint kb. 300 km autópályával, közel 400 km egyéb gyorsforgalmi úttal, 25 km metróval, illetve gyorsvasúttal, 61 km városi főúttal, 3 új közúti híd építésévek, továbbá mintegy 1350 km vasútvonal rekonstrukciójával kell hozzájárulnunk infrastruktúránk fejlettségéhez, különben búcsút mondhatunk az olimpiának.

Tervben van az Északi- és déli Duna-hidakkal megépítésre kerülő a Körvasúti körút, amely feltárja az átmeneti zóna rozsdaövezetét, a Ferihegyi repülőtér és a város közötti kötöttpályás kapcsolat kiépítése, és a hajózás fejlesztése. Azonban gondot okozhat a légszennyezettség is: elvégre Olimpia nélkül is többször volt az elmúlt években szmogriadó, most pedig napi 100-300 ezer turistát, mintegy 40.000 szakmai vendéget (sportolók, média-munkatársak, üzleti támogatók), és meghatározatlan számú magyar érdeklődőt várnak - akiknek a közlekedése füstöl rendesen.

A Levegő Munkacsoport szerint, ha a fővárosnak sikerül is a közlekedésnek a tervezett 65 százalékát kötött pályára kényszeríteni az is kevés, ugyanis "a jelenlegi légszennyezettség is meghaladja a határértékeket - így csak akkor lehetne megvalósítani az olimpiát, ha annak forgalma 100%-ban közösségi közlekedéssel történik. Ezen felül a jelenlegi autóközlekedés jelentős részét is át kell terelni. Ugyanakkor az olimpiával egyelőre korainak tartjuk foglalkozni. Majd akkor mondunk véleményt, ha elkészült róla a környezeti hatásvizsgálat."

Természetesen szó esik még a víz- és energiaellátásról, a szennyvíztisztításról, a táv- és hírközlési megoldásokról, valamint ezek fejlesztéséről - ám ezek volumene és összegkerete eltörpül a többi mellett. Egyenlőre sokkal lényegesebb az, hogy Budapest mennyiben tudná hasznosítani az olimpiai beruházásokat? A dokumentum kifejezetten kedvezőnek ítéli az utóhasznosítás arányát, aminek az alapja, hogy az olimpiához kapcsolódó infrastrukturális, közlekedési és turisztikai beruházásokból - tehát az összeg nagy részéből - a város még évtizedekig profitálni fog. De azt is megjegyzik, hogy az olimpiai sportlétesítmények nagy része a város sűrűn lakott és jól megközelíthető területeinek környezetében valósul meg így az, hogy sport is lesz-e benne, csak az elkövetkező kormányok sportpolitikáján múlik.