Amerikai kutatók egyértelmű választ kaptak erre a kérdésre egy kísérlet eredményeként: csupán az egészségtelen termékek drágítása vezet sikerre, míg az egészséges élelmiszerek árának csökkentése révén még több cukor és zsír kerül a bevásárlókosárba.

Leonard Epstein, a Buffalo Egyetem (New York) pszichológusa és kollégái egyszerű kísérletet hajtottak végre. Az egyetemen létrehozták egy élelmiszerbolt másolatát, ahol a termékek képeit akasztották fel. A választék 30 egészséges élelmiszert - például joghurtot, zöldségféleségeket, - és 30 egészségtelen terméket - köztük kekszet, chipset -, valamint négy egészséges és négy magas cukortartalmú italt tartalmazott. Negyvenkét asszony kapott családtagonként azonos összegű pénzt, hogy bevásároljon a hétre. A résztvevőket arra kérték, hogy a kísérlet előtt két órával már ne egyenek, és csak vizet igyanak. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatással voltak a módosított árak a megvásárolt kalóriák összértékére.

Az egészséges élelmiszerek árának tíz százalékos csökkentése 10,3 százalékkal több ilyen termék vásárlását vonta maga után, ugyanakkor az egészségtelen élelmiszerekből is 6,8 százalékkal több került a kosárba. Végeredményben még több kalóriát vásároltak, mint az eredeti árak esetében - 9,5 százalékkal több zsírt, 9,7 százalékkal több fehérjét és tíz százalékkal több szénhidrátot.

Úgy tűnik tehát, hogy az anyák az egészséges élelmiszereken megtakarított pénzt még több egészségtelenekre költik - következtettek a kutatók a Psychological Science című szaklapban a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de) szerint.
Amikor azonban a kalóriadús termékek árát megemelték tíz százalékkal, a vizsgálatban részt vevő nők visszafogták magukat a nassolnivaló terén - azok bevásárolt mennyisége 14,4 százalékkal, a kalóriák összértéke pedig 6,5 százalékkal csökkent.

A kutatók szerint a lakosság túlsúlya ellen a leginkább tehát az egészségtelen élelmiszerek megadóztatásával lehetne felvenni a harcot.