Tudomány
Nincs életveszély a szigeten
Az Izlandon napokban kitört vulkán semmiféle veszélyt nem jelent az ott élőkre – mondta el a HírExtrának Karátson Dávid vulkanológus, egyetemi docens, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének vezetője.
Vasárnap, Izland déli részén kitört egy 1823 óta szunnyadó vulkán. Az izlandi kitörésről, és a az utóbbi hónapokban a világ távoli helyein történt földrengésekről kérdeztük Karátson Dávidot.
Milyen is pontosan ez az izlandi vulkánkitörés?
A sziget déli részén több nagy jégmező (jökull) is van. A vulkánkitörés az Eyjafjallajökull közelében történt, a fővárostól, Reykjavíktól 160 kilométerre délkeletre. Jégmező a szélén egy andezites-bazaltos rétegvulkán található, ez aktivizálta most magát. A típusa külön érdekes, mert Izland óceánközepi hátságon fekszik, ahol egészen ritkák az ilyen típusú vulkánok. Itt azonban az úgynevezett forrófolt (hot-spot) terület miatt több ilyen is található. A mostani egy viszonylag kis kitörés, a szakma ezt hawaii-típusnak hívja. Ez minimális lávaömlést, és nagyon csekély hamuprodukciót jelent.
A jég olvadása nem okozhat gondot?
Valóban felmerült, hogy mivel a vulkán egy nagyobb jégmező peremén található, esetleg megolvad a terület. Ezért is telepítettek ki közel ötszáz embert, ám drasztikus olvadásveszély jelenleg nincs.
Tény persze, hogy Izlandon a fő vulkáni veszélyforrás, az ún. jökulhlaup. Az izlandi szó vulkáni eredetű latyakos, sárfolyást takar. Akkor következik be, mikor a vulkán hője (nem feltétlenül kitörés esetén) megolvasztja a felette lévő jégréteget. Ilyenkor az egész sáros, latyakos víz lezúdul az alacsonyabb helyekre. Ez a szigeten nagyon gyakori.
Akkor nincs semmiféle veszély?
Ez a vulkán százötven éve nem tört ki. A rétegvulkánok esetében ez veszélyforrást is jelent, hiszen minél régebben tört ki, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ha kitör, ott nagy durranás lesz. Itt azonban egy csendes, és szerény méretű kitörés volt. A vulkáni robbanásos index (VEI) a legkisebb fokozatú, 1 alatt van. Veszély tehát nincs.
Maga a kitörés mindenesetre szép látvány, ahogy az ötszáz méter hosszú hasadékban megjelenik az izzó láva, ráadásul mindez egy ezer méter magasságban lévő területen, ami egyébként a jég birodalma.
Mostanában több, nagyerejű földrengés is megrázta a Föld különböző pontjait. Ez csupán véletlen, vagy ezek összefüggésben lehetnek?
Nincsenek semmilyen összefüggésben. Mind a haiti, mind a chilei földrengések szubdukciós övekben történtek, azaz ott, ahol az óceáni kőzetlemez, a szárazföldi alá bukik. Ilyen területeken gyakoriak a földmozgások. Az persze érdekes, hogy a Chilében történt rengés az eddig regisztráltak közt is kiemelkedően magas, világrekord közeli, 8,8-es magnitúdójú volt. Ez igen ritka.
Haitin mindennapos a földrengés, ahogy Chilében is, bár Chilében az epicentrumok az egész ország területén lehetnek, hiszen a kőzetlemez alábukási zónája végighúzódik az Andok vonalán, ahol az ország is található.
Izlandon hasonló a helyzet: a vulkánkitörések és a rájuk való felkészülés természetes része a helyeik életének.
Voltak Izlandon komolyabb vulkánkitörések?
A most kitört izlandi vulkán a Katla nevű jóval ismertebb vulkán mellett van. A Katla ezért érdekes, mert egy jégsapka alatt található, és itt úgynevezett szubglaciális (jég alatti) kitörés is bekövetkezhet. A víz-magma kölcsönhatás miatt ezek egészen komolyak is lehetnek. A Katla esetében nem is egy ilyenről tudunk. Tény, hogy a hatalmas jégtömeg gyors megolvadása okozhat súlyos gondot, de ez sem lehet olyan jellegű, hogy a sziget életét komolyan befolyásolná.