Látványosan csökkent a magyar államadósság finanszírozásának kockázatát mérő index a Markit múlt heti adatai szerint, a 187 bázispontos érték mindössze a harmada volt a gazdasági válság idején tapasztalható csúcsnak. A nemzetközi befektetői körök bizalmát helyreállító tavalyi fiskális szigornak köszönhetően kiugró a magyar állampapírok keresettsége, és ez akár a jövőben is folytatódhat – áll a Reuters elemzésében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) némi meglepetést keltve a múlt hónapban 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Azok az elemzők, akik kétszer ekkora, fél százalékos csökkentést prognosztizáltak, most úgy vélik, a központi bank a jövőben ki fogja használni a további csökkentésre nyíló teret, ugyanis a jelenlegi állampapír-kibocsátás nem fedezi a megnövekedett keresletet.

Újra éltanulók?

A kormány múlt évi fiskális szigora, ami a magyar gazdaság sebezhetőségének egyik legfőbb okát, az államadósság veszélyesen fokozódó növekedését ismét kezelhető mértékűvé tette, olyannyira meghozta a befektetők bizalmát, hogy a most adósságválsággal küszködő Görögország elé is a tavalyi magyar gazdaságpolitikát állítják például.

Ugyanazok a befektetők, akik bő egy éve tizennégy százalékos kamat mellett vásárolták az MNB ötéves lejáratú államkötvényeit, most kevesebb, mint feleakkora hozamokért marakodnak. Március végére az MNB már elérte az egész 2010 évre kitűzött államkötvény-kibocsátási célját, miközben történelmi csúcsra nőtt a nemzeti devizatartalék.

Noha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió által biztosított hitelekből lehívott, de még fel nem használt 2,7 milliárd euró biztosítékot kínál az államkincstár finanszírozási igényeire, nincsen különösebb ok az ellen, hogy az MNB további alapkamat-csökkentéssel használja ki a kedvező befektetői hangulatot.

Komparatív előnyök

A kamatcsökkentés elsősorban az ország finanszírozásának szorító gondjain enyhít, emellett befektetői pénzbőséget eredményez a magánszektorban, hátulütője leginkább az erős forintból következő exportcsökkenés lehet. A válságból tápászkodó nemzetközi gazdaságban azonban most nincsen kereslet a magyar exportra, úgyhogy a központi bank ésszerű kereteken belül nyugodtan csökkenthet tovább.

Probléma lehet azonban, ha a következő kormány nem felel meg a piac azon várakozásainak, amelyekből a jelenlegi bizalom következik. Gazdasági elemzők szerint a befektetők arra építenek, hogy a következő kormány megvalósítja a nagy újraelosztó rendszerek régóta húzódó reformját, és nem próbálja meg túllépni az IMF-fel és az EU-val egyeztetett 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt.

„Ha a hiánycél 4,5-5 százalék felé emelkedne, megfordítaná a Magyarország kapcsolatos pozitív várakozásokat, és véget vetne az államkötvénypiac jelenlegi diadalútjának” – mondta a Reutersnek Török Zoltán, a Raiffeisen bank elemzője.

Amennyiben a következő kormány igazolja az elvárásokat, komoly esélye lesz a további kamatvágásnak, elsősorban a hosszú lejáratú államkötvények piacán. Kötvénypiaci kereskedők véleménye szerint ugyanis a várhatóan nagy hasznot hajtó, a nemzetközi gazdaság hagyományos piacának számító Magyarország jelenlegi kilátásai komoly bevételi lehetőségekkel kecsegtetik a befektetőket.