Április 17-én, szombaton rajtol a budapesti Erzsébet térről a Drogmentes Magyarországért Maraton. A mezőny arra vállalkozik, hogy körbefutja az országot 42 napon át 2100 kilométert megtéve. Az esemény során a drogmentes életmódot népszerűsítik. A rendezvény tavaly is hatalmas tömegeket mozgósított, 19 ezer fiatal csatlakozott a futókhoz, a kapcsolódó rendezvényeken több, mint 35 ezer ember vett részt.

Az idei maraton pont a két választási forduló közötti felhevült kampányidőszakra esik, ezért jó alkalom kínálkozott, hogy megkérdezzük az LMP és a Jobbik illetékeseit, részt vesznek-e a drogmentes életért küzdők futásában, valamint hosszabb távon mik az elképzeléseik a drogpolitikával kapcsolatban, hogyan kívánnak eredményeket elérni ebben a fontos ügyben a tettek mezején.

"Az LMP azt szeretné, hogy belássa végre minden politikai erő, hogy a háború a drogok ellen önmagában nem működik. Egy ifjúságpolitikai stratégiával lehet megelőzni maratoni távon azt, hogy a fiatalok kilátástalanságukat a drogba öljék." - mondta Vágó Gábor, az LMP drogpolitikai illetékese.

-Milyen álláspontot képviselnek a drogliberalizációval kapcsolatban?

-A drogliberalizáció szerintünk nem járható út Magyarországon. A könnyűdrog felhasználókat ne bűnözőnek tekintse az állam, hanem ifjúságsegítők és pszichológiai tanácsadók foglalkozzanak ezekkel a fiatalokkal és ne rendőrök, orvosok.

-Mondhatjuk, hogy eltérnétek a jelenlegi gyakorlattól?

- Vannak benne hibák, de sokat nem kell rajta lazítani, javítani. A bűncselekmény kategóriából szabálysértés kategóriába sorolnánk át a könnyűdrog használókat. Nem szeretnénk radikálisan változtatni. Vannak visszásságok, például felfüggesztik az eljárást, ha valaki függőnek nyilvánítja magát, de az biztos, hogy a legalizáció elsietett lépés lenne a mai Magyarországon.

- Tehát a holland modell nem bevethető Magyarországon?!

- Sem a holland sem a cseh módszerek nem alkalmazhatóak ma Magyarországon. Talán a szlovén modell áll közel az elképzeléseinkhez: szabálysértésnek tekintik és közmunkával vagy pénzzel lehet kiváltani. Nálunk a közmunka lehetne az adekvát megoldás.

- A szavazóbázisukban mennyire lehet meg az igény arra, hogy a könnyűdrogok legálisak legyenek itthon?

- Nem készítettünk erre vonatkozó felméréseket. Tudomásul kell vennie minden marihuána-felhasználónak, hogy ez valamilyen szinten deviancia. Ne legyen háború a hétvégi spangliszívók ellen, de ne higgyék azt, hogy Budapest kelet Amszterdamja.

- Milyen gyakorlati megoldásokban gondolkodtok?

- Nem rendezvények, hanem a közösségi terek jelentik a megoldást. Ha olyan közösségekben élhetnének a fiatalok, ahol a lehető legtöbb formában biztonságban és jól érzik magukat, akkor nem nyúlnának a drogokhoz.
Az ifjúsági törvény - amit civilek dolgoztak ki- ott volt a parlament asztalán, de lesöpörték. Ez a kidolgozott jogi szabályozás a ifjúsági közösségi tereket, amelyek adottak minden településen, lendítené működésbe.
Amint elkezdődik az érdemi munka az Országházban, újra elővesszük a törvénytervezetet és átdolgozva benyújtjuk szavazásra.

Eltérő a Jobbik véleménye a kérdésben. A párt egészségügyi kabinetének vezetőjével, Gyenes Gézával beszélgettünk.

"Mi egyáltalán nem tekintjük a könnyű drogok szabaddá tételét holland mintára. A drogfüggőséget betegségnek tekintjük, egészségügyi eszközökkel és a prevenció megelőző eszközeivel kívánjuk megoldani, a terjesztést pedig büntetőjogi kategóriának tekintjük."- mondta Gyenes.

- Hogyan képzelik el a megoldást egészségügyi módszerekkel?

- Az egészségügyi kezelés előtt az egészség megőrzésére helyeznénk a hangsúlyt. Elmulasztották az emberek egészségtudatos magatartásának kialakítását. Ez normális országokban már óvodás korban kezdődik, ezt mi most nem vezethetjük be 40, 60 éves embereknél.
Aki drogfogyasztóvá, drogfüggővé válik, azt betegnek tekintjük és ilyenekben alkalmaznánk a rendelkezésre álló egészségügyi módszereket. Csak megbüntetni lehet, de ennyitől a függőség nem fog megszűnni. Nem tablettát szeretnénk adni, intézményeket kell létrehozni erre a feladatra. A drogfüggőség kezelése szakmai terület.

- Ki számít drogfüggőnek önök szerint?

- Aki gyakorlatilag mindent megtesz azért, hogy hozzájusson. Tudom, hogy vannak olyan ifjú titánok, akik egyszer kipróbálják és utána soha többet.

- Milyen prevenciós módszereket vezetnének be, szervezeti formáját ennek hogyan valósítanák meg?

- Ez nevelés kérdése. Arra is meg kell tanítani a gyerekeket, hogy mossunk kezet szarás után. Ez is a családban kezdődik, a drog prevenciónak is ilyen szinten kéne elkezdődnie. Szervezeti formában a népegészségügy keretein belül képzeljük el a megoldást, megvannak azok a cselekvési sorok, amiket bele kell helyezni, mondjuk a tantervbe. A legtöbb fiatal semmit sem tud erről a dologról. Kipróbálja és ha szerencséje van – vagy nekünk van szerencsénk- nem lesz drogfüggő, nem azon fog gondolkodni, hogy kit raboljon ki a szerért. Az emberekben sajnos semmilyen egészségtudatos magatartás nincs és nem csak a drogokra gondolok, táplálkozással, betegségekkel kapcsolatban is ez a helyzet.

- Mik a konkrét elképzeléseik?

- Az nem elég konkrét, hogy az oktatásban egyszerűen tananyaggá tesszük ezeket a dolgokat? Ki kéne alakítani egy pozitív attitűdöt, főleg egy olyan kuruckodó nemzetben, aki csak azért is megmutatja, hogy mindent, amit nem engednek neki, megcsinál. A csapból és a sajtóból is pozitív drogpropagandának kéne folynia.

-Részt vesznek-e valamilyen formában a Drogmentes Magyarországért Maraton programjain?

- Ha úgy képzeli, hogy a Jobbik politikusai ebben a kampányidőszakban ráérnek ilyesmire, akkor téved, sajnos nem érek rá maratont futni. De mindenképpen klassz dolognak tartjuk és a Jobbik üdvözli a Drogmentes Magyarországért Maratont.