Az emberi beszéd nem csupán a kimondott szavakat közvetíti, hanem érzelmeket is. Ez elsősorban a mondat hanglejtésén, az úgynevezett prozódián hallható. Az emberi kommunikáció szempontjából fontos, hogy a mondatban rejlő érzelmeket a másik fél felismerje. Eddig nem kutatta senki, mikortól vagyunk képesek kihallani ezeket.

Tobias Grossmann, a Londoni Egyetem kutatója munkatársaival két kísérletet végzett el, hogy utánajárjon a kérdésnek. Négy és hét hónapos kisgyermekeknek játszottak le emberi beszédet és más zajokat, közben pedig mérték az agyi aktivitást a babák temporális lebenyének hangra érzékeny területein - tudósít a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de).

Csak a hét hónapos babáknál mutatkozott meg jelentős különbség az emberi hangok és más zajok hallásakor mért agyi aktivitás között. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a hangfelismerés képessége négy és hét hónapos kor között alakul ki.

Egy másik fontos tisztázandó kérdés az volt, hogyan hatnak a beszéd közvetítette érzelmek a gyerekek hangra érzékeny agyterületeire. Grossmann és társai semleges, boldog és dühös felhangú beszédet játszottak le a babáknak. Az érzelmekkel dúsított hanglejtésre lényegesen másképp reagáltak az agy megfelelő területei, mint a semleges hangra.

A hangra érzékeny agyterületek tehát már hét hónapos korra kifejlődnek - következtetett Grossmann. A felismerés lehetővé teheti, hogy a jövőben korábban ki lehessen szűrni bizonyos fejlődési rendellenességeket - például az autizmust.