15.47 - Mit tanultunk a nemzeti konzultáción?

A nemzeti konzultációk sorának első elemét magunk mögött hagyva levonhatjuk a tanulságokat. A közbiztonsággal kapcsolatos konzultáció arról szólt, hogy egy kellemesen összeválogatott csokornyi kis- és középhivatalnok ügyesen betanult szónoklatokat adott elő, amelyek - mint Orbán értékeléséből kiderült - teljesen véletlenül egybevágtak a Fidesz elképzeléseivel.



A nemzeti konzultáció tehát elsősorban nem arról szól, hogy Orbán Viktornak elsírják az emberek ügyes-bajos dolgaikat, a nagy ember pedig hirtelenében szintetizálja az összlakossági akaratot, hanem arról, hogy a Fidesz sorjában kibomló terveinek minél hitelesebb és több oldalról is körbejárt indoklást adjon, a lakosságot pedig megpróbálja minél jobban összebékíteni a a készülő intézkedésekkel. Ha másért nem is, a Fidesz várható politikájának lassacskán megmutatkozó elemeiért és a döntések megszületésében a párt által fontosnak tartott szempontokért érdemes figyelemel követni a további konzultációkat is.

Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ugyanebből az alapanyagból valószínűleg más levest is lehetne főzni.

A Fidesz receptje a közbiztonságra,a várható törvénymódosítás- és intézkedéscsomag kiküszöböl sok káros abszurdumot, de azt is lehetővé teszi, hogy bármilyen mértékű törvénysértésre azonnal érkezzen a retorzió. Legyen rendőr mindenhol, kapja el a tyúktolvajt, ha a tyúktolvaj kétszemközt pöki, akkor szabadjon neki a tyúktolvajt mozgásképtelenné tenni és a fogdába behurcolni. A bíróság aztán ne gatyázzon a tyúktolvajjal, két hét alatt jegelje le vagy másfél évre. A cigányok meg oldják meg maguknak, hogy minél kevesebb cigány legyen a tyúktolvajok között.

15.12 - Elnöki konklúzió

Orbán szerint „a feladat nem bonyolult, csak nehéz”. Elmondása szerint két alapvető szempontra lesz szükség, ezek szerint „törvények tekintélyét helyre kell állítani, szigorúbban kell fellépni a bűnözők ellen” és „nincs kis ügy meg nagy ügy, törvénysértés van”. Pintér Sándorra pedig azért van szükség, mert úgy ismeri ezt a területet, mint a saját tenyerét.



Orbán szerint „nem a statisztikákon kell javítanunk, hanem a viszonyokon, amelyeket az emberek a saját bőrükön tapasztalnak”, ezért minden faluban lesz rendőr, megnyitják a fogdákat, és „ a kormányalakítás után két héten belül meg fogják látni, hogy itt is más lesz az élet”.

15.07 - Nemzeti együttműködés

Orbán Viktor szerint a közbiztonság felbomlása az egész nyugati civilizációt sújtja,
okai a technikai fejlődés és a nagyvárosi élet mételye.

Két probléma súlyosbítja szerinte a magyar helyzetet, az elmúlt nyolc évben „a magyar hatalmi elit úgy gondolta, hogy következmények nélkül visszaélhet a hatalaommal”, illetve „vidékellenes kormányzás folyt magyarországon”.

Az egymondatos tanulság szerinte: „Magyarország rendet akar”. Mint mondta, a „szabadság rend nélkül nyomasztó káosz, amelyben a félelem tenyészik”, a magyarok pedig „úgy döntöttek, hogy elegük volt a káoszból”.



A leendő miniszterelnök ismét elmondta, hogy kormányváltásnál több történt, szerinte a nemzeti konzultációból is látható a Fidesz szakít az elmúlt nyolcév azon gyakorlatával, amely szerint „a döntések rendszeresen az emberek feje fölött születtek”.

Ha „a közösség érdeke néhány ponton erősebb, mint a magánérdek, akkor a rend azt jelenti, hogy hol vannak ezek a pontok” – mondta Orbán Viktor. Szerinte az előző kormányok nem törekedtek ilyen közmegegyezés kialakítására, ellentétben vele, ez lenne a nemzeti együttműködés rendszere.


15.03 - Orbán kommentált

Orbán Viktor a következő kommentárokat fűzte a konzultáción felmerült gondolatokhoz:

-a tulajdon rovására elkövetett szabálysértések jogi rendszerét át kell alakítani, a rendőrséghez kerüljön az eljárás.
- napi megélhetési gondok és szociális státuszbiztonság kell a rendőrségnek
- jogszabályi környezet meg kell változtatni a hatékony rendőri
- „A cigány önkormányzaton belül mi nem tudunk rendet tenni”, ezt a romáknak kell megoldani
- a pedagógusokat kiemelt védelemben kell részesíteni, ebből nemsokára lesz törvény is
- lesz cigány-, ill. romaügyi államtitkár, várhatóan Balogh Zoltán
-a egyházak bevonása szükséges a magyarországi cigányság felemelkedését elősegítő programok megvalósításához
- a jogvédelmet, valamint a valóságos életet összhangba kell hozni
- A jogalkotást vissza kell terelni a józan ész útjára
- közbiztonságra lesz pénz, lesz megfelelő számú rendőr, rendőrőrs és körzeti megbízott

14.19 - Nem csak ásni akarnak

Egy - önvallomása szerint - cigány származású politológus kívülről szót kérve szólt hozzá a kérdéshez, azt mondta, ő "a legelső olyan cigány generáció tagja, amely a diákhitelnek köszönhetően egyetemet tudott végezni". 

"A cigányság értelmiségi része másfele menne, mint a cigány politikai elit.  A cigányságot valahogy be kell kapcsolnia gazdaságba, és nem arra, hogy árkokat ássanak" - mondta.

A borsodi vajda egy tanácsadója erre azt mondta, "bármilyen munkának örülni kell".


14.05 - Szálasi négyszázért

A helyi Coop üzletben egyebek mellett 399 forintért kapható a „Szálasi szerepe a magyar történelemben” című, hiánypótló munka.


13.52 - A kovászos uborkát is lopják

Tudósítónk kérdésére egy idős, ózdi hölgy azt mondta, a „romák mindent lopnak”, de a többségi társadalmat se kell félteni, a „minap a gyülekezetből is elloptak egy táskát”. A hölgy szerint először munkalehetőség kéne, mielőtt a törvény teljes szigorával sújtana le a törvényszegőkre. Mint mondta, a környéken nagyon sok a szegény ember, volt már olyan is, hogy az ablakpárkányra kitett kovászos uborkát lopták el tőle.

Egy felszólaló amúgy éppen most mondta, hogy nem ért egyet a szociálliberális kormány által használt megélhetési bűnözés fogalmával.

13.35 - Mindenki ugyanazt mondja

A felszólalók szerint a lakosság biztonságérzete romlik, a környék súlyosan fertőzött a bűnözéssel, borzasztóan nehéz a hivatalos szervek dolga.

A felszólalásokból az a kép rajzolódik ki, hogy elsősorban új törvényekre és vasszigorra van szükség, be kellene vezetni a három csapást, a szabálysértési eljárást el kéne venni az ügyészségtől és a rendőrségnek adni, a lopást mindenképpen bűncselekménynek minősíteni, a büntethetőség korhatárát csökkenteni, az elzárás közmunkával történő megváltásának lehetőségét megszüntetni, a rendőrök létszámát növelni, a rendőri személyi állomány minőségét javítani.



Kérdés, hogy mennyiben válogatta össze a Fidesz saját szája íze szerint a felszólalókat, de ettől függetlenül (vagy éppen ezért) a fent felsorolt kérdésekben a közeljövőben valószínűleg intézkedések fognak születni.

A cigánysághoz és a fiatalsághoz kapcsolódó szociokulturális problémakörre nem érkeztek egybehangzó intézkedési javaslatok, pedig lehet, hogy ez lenne a fontosabb.


13.31 - Gárdista lenne a vajda

Lakatos Attila, Borsod megyei cigányvajda a cigányságot vádolta. „Velünk, cigányokkal van baj. Amikor kimondtam, hogy van cigánybűnözés, a cigányok harminc százaléka fejemet akarta venni. Pedig nem az a baj, hogy kimondtam, hanem az, hogy nem teszünk ellene. A elmúlt nyolc év cigányvezetőit bíróság elé kellene állítani”

„Ha a cigánygyerek megüti a tanárt, vegyük el a családi pótlékot. Ne éljen a romantika a cigánygyerekekben, hogy milyen jó a börtön. Legyenek börtönlátogatások, ahol megnézhetik, milyen is ott” – mondta Lakatos Attila

„A Gárdát mi hoztuk létre.”- vélekedett a vajda. „Ha tölem négyszer el fogják lopni a tyúkomat, a búzámat, akkor én is gárdista leszek”. A kijelentés a közönség körében riadó tetszéssel fogadtatott.

13.10 - Ózdi romák

A lakosság hét százaléka vallja magát romának Ózdon, de egyes becslések szerint akár egyharmados is lehet a valóságos arányuk. A cigánykérdést kampányában központi elemként használó Jobbik a városban kiugró, harmicnégy százalékos eredményt ért el a választáson, jelöltjük, Kisgergely András azonban területi listáról sem jutott be a Parlamentbe. A választókerületben egyébként Riz Gábor fideszes jelölt győzött, negyvenkilenc százalékkal



12.42 - Részegen az arcába röhög a diák

Obbágy Csaba ózdi KDNP-elnök, peremkerületi iskolaigazgató azt mondta, az iskola vonzáskörzetében a lakosság kilencven százaléka roma származású, akiknél a tanulás nem érték. Uzsorakamat, bűnözés, szociális juttatások jellemzik az ott élők bevételeit.

Mint mondta, a pedagógusok eszköztelenek a passzív-agresszív, vagy egyenesen támadóan fellépő diákokkal szemben. „Az iskolán kívül a tinédzser akár ittasan is beleröhöghet a tanár szemébe”- háborgott a kereszténydemokrata politikus.

Obbágy szerint a romákat közelíteni kell az oktatáshoz, náluk például harminc roma származású alkalmazott dolgozik. A diákok fölös energiáinak lekötéséhez szükséges szabadidős programok kellenének.

12.38 - Itt vannak a romák

Balogh István, a kisebbségi önkormányzat tagja dobta be az etnikai bombát. Mint mondta, járt már olyan rendezvényen, ahol csak „a bűnözésről, a roma falopásokról beszéltek, és nem hangzott el, hogy vannak rendőrségi túlkapások”. Szerinte ugyanez történik itt is.

„Olyan rendőröket szeretnénk, akik nem gyűlöletet éreznek a romákkal szemben. Ózdon tíz-tizenkétezer roma él, vonzáskörzetében még sokkal több. Olyan Magyarországon szeretnénk élni, ahol nem kell félni attól, hogy romának születtünk, és büszkén vállalhassuk azt, hogy magyar állampolgárok vagyunk”.

„Nincs cigánybűnözés. Nevén kell nevezni a bűnözőt és nem általánosítani.” – mondta. Balogh amúgy támogatja a három csapást, de több romát szeretne látni a rendőrségben és a hivatalokban.



12.21 - Ózd nem rosszabb, mint Budapest

Vereckei Csaba, Borsod megyei rendőrfőkapitány és Demeter Zoltán, a sajószentpéteri választókerület fideszes győztese is arról beszélt, mint a többiek: a lakosság csökkenő biztonságérzetéről és a hiányos jogszabályi keretekről. Egy helyi, fiatal lány még a konzultáció kezdete előtt azt mondta a Hírextrának, hogy a közbiztonság nagyjából olyan Ózdon, mint Budapesten. 

12.16 - Mi az a nemzeti konzultáció?

Orbán Viktor április 26-án, a megnyert választások második fordulója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján tett ígéretet nemzeti konzultáció tartására öt országos ügyben. Itt hallgatná meg a Fidesz az emberek véleményét.

Most Ózdon a közrenddel kapcsolatos konzultácó folyik, még hátra van a szociális biztonság, a gazdaság, az egészségügy és a demokratikus normák konzultációja. Orbán egyébként csinált már hasonlót, 2006-ban erre hivatkozva szerette volna a Fidesz ellenzékként az egész ország érdekeit képviselni.

12.06 - Hol van itt a párbeszéd?

Konzultációnak ez elég szűkös, a témában helyi szinten járatos, közvetlenül érintett személyeket hallhatunk ugyan, de gondosan szelektált, helyrefésült előadásokkal, mindenféle interakció nélkül. A mostani felszólaló éppen a polgárőri hivatástudatról beszél.



12.01 - Félelem és reszketés Putnokon

Putnok polgármestere, Tamás Barnabás pokoli víziót festett az Ózdon és a Sajó völgyében élő emberek életéről. „A népesség száma csökken, a korösszetétel elöregedést mutat, az iskolázottság mutatói folyamatosan hanyatlanak, a létfenntartás egyetlen eszköze a szocilális segély, a lakosság közbiztonságérzete csökken. A szerényen, de tisztességesen élő embereket irritálják az ipari méreteket öltő fém- és falopások. Terjed a trükkös lopás is. Sporttá vált a közlekedési szabályok megsértése, pedagógusok bántalmazása, harci kutyákkal grasszálás”.

„A helyi eszközök kimerültek, törvények kellenek és segítség. Törvény kell erre, kőkemény törvény, amit vasszigorral kell megvédeni” - a polgármester szerint.

11.54 - Jobban fizet a közmunka

Almási Csaba, Ózd jegyzője arról beszélt, hogy a tulajdon elleni szabálysértések hatáskörét vissza kéne adni a rendőrségnek, ugyanis „a jegyzőknél nincs olyan apparátus, ami lehetővé teszi a tényállás felderítését”. Az elkövető ráadásul választhatja a közmunkát, amivel hat óra alatt ötezer forintot keres, többet, mind a környéken „normáli” munkával sokan. Almási hozzátette, „a jogszabályi változtatáshoz széleskörű társadalmi elfogadottságra van szükség”.

11.43 - Pintér: "Nehéz feladat előtt állunk"

Pintér örül neki, hogy sokan kíváncsiak a nemzeti konzultációra. Szerinte az öltönyös közönség ittléte azt jelenti, hogy a térség lakossága elégedetlen a közbiztonsággal. „A rendre szükség van” – mondta a leendő belügyér. „A közbiztonságra szükség van ahhoz, hogy az emberek normálisan tudják élni az életüket” – mondta.

„Az ország néhány régiójában a félelem az úr, baj van. A tisztes polgárok vagyona, családja veszélyben van, az idősek félnek, nem érzik magukat biztonságban. A dolgozók munkájának gyümölcsét nem azok élvezik, akik megdolgoztak érte„ - folytatta Pintér, aki szerint a közvagyont és a közlekedést veszélyeztetők kábelt is lopnak.

„Mi akik itt vagyunk, meg akarjuk ezt gátolni, nem elfedni szeretnénk a bajt, hanem felderíteni és megoldani. Vannak elképzeléseink, országos terveink, de a helyi gondokat jobban ismerik önök. Együtt kell gondolkodnunk és együtt kell dolgoznunk, hogy szebb legyen a jövőnk. Nagy és nehéz feladat előtt állunk, csak közösen tudjuk megoldani” – ígért vért és könnyeket Pintér Sándor.



11.32 - Elkezdődött a nemzeti konzultáció

Riz Gábor, Ózd Fideszes képviselője nyitotta meg a nemzeti konzultációt, miután köszöntötte Orbánt és Pintért, a közönség ismét lelkes tapsviharban tört ki. Riz szerint a programformáló véleménycsere jól megalapozott javaslatokkal látja majd el a kormányt.
Riz szerint a Maslow-piramis is azt bizonyítja, hogy a közbiztonság roppantul fontos. „Magyarországon az emberek biztonságérzete ma nem jó” - mondta.

11.27 - Itt van Orbán

Az öltönyös közönség ütemes tapsa fogadta Orbán Viktort, aki lekezelt néhány prominenssel, majd helyet foglalt egy díszpáfrány előtt.

11.16 - Égető munkanélküliség

Ózd a második legnépesebb város Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Miskolc után. A népességi csúcsot 1981-ben érte el, azóta a nehézipar összeesése és az égető munkanélküliség miatt folyamatosan csökken a lakók száma. Jelenleg körülbelül harminchétezren élnek itt, ebből ötezren hivatalosan is munkanélküliek.



10.52 - Gyűlnek a népek

Már gyülekeznek az öltönyös-aktatáskás konzultálópartnerek az ózdi művelődési házban, tizenegy órakor kezdődik a rendezvény. Orbán Viktor leendő miniszterelnök és Pintér Sándor leendő belügyminiszter is beszélni fog, bár ők még nem érkeztek meg.