"Merényletet követtek el az élettel és a társadalommal szemben"

Meglátása szerint "a társadalom életébe nyúltak bele" az akkori pártállami vezetők a szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelettel, hiszen hatvan éve "azokat a műhelyeket robbantották fel, amelyekben az életek formálódtak". A szerzetesek - akár egyéneket, akár közösségeket értünk e fogalom alatt - ugyanis mindig aktív segítőként voltak jelen a társadalomban - hangsúlyozta.

Az 1950-es rendfeloszlatásokról megjegyezte: "a szerzetesek régen megbocsátottak, ők már túl vannak ezen". Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szerzetesség eszméje négy évtizeden keresztül nem tudott hatni az emberek gondolkodásra, nem tudott példát adni a társadalomnak - tette hozzá.

Kozma Imre felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a feloszlatás miatt a rendszerváltás után sokkal nehezebb volt az újrakezdés, mert "ha valamit gyökerestől kitépnek, nem egyszerű újratámasztani", s az individualista felfogás sem kedvez a szerzetesi élet feltámasztásának.

A feloszlatás után a rendtagok egyebek mellett utcaseprőként, segédmunkásokként dolgoztak, a műveltséget viszont magukkal vitték akkori munkahelyeikre is, ezzel is egyfajta missziót szolgálva - közölte.

A szeretetszolgálati vezető kiemelte: ma az a legfontosabb probléma, hogy miként tudják megszólítani a hétköznapok embereit, "független attól, hogy az állam és az egyház szétválasztása megtörtént". Tőlünk keletebbre az államok maximális támogatást nyújtanak a szerzetesrendeknek, mert belátták: ezek a közösségek akkora szolgálatot jelentenek a különböző országoknak - például azzal, hogy kórházakban ingyen dolgoznak -, "amit nem szabad nem igénybe venni".

A szerzetesek azért játszhatnak fontos szerepet egy-egy állam életében a mai napig is, mert "radikálisabbak a jónak a megvalósításában, mivel ők fogadalommal is megerősítik ezt a szolgálatot".

Kitért arra, hogy a Magyarországi Betegápoló Irgalmas Rendet még II. József (1780-1790) sem tiltotta be - miközben a legtöbbel ezt megtette -, mert belátta, hogy a társadalom számára hasznos munkát végeznek a gyógyítással.

Voltak viszont a történelemben olyan korszakok, amikor "bizonyos gondolkodás számára félelmetesek voltak ezek a közösségek a maguk rendjével, erejével és egységével". Amikor az állam másfajta ideológiai irányt akart meghatározni a társadalom számára, "akkor bizony mindig ellenségként jelentek meg ezek a közösségek" - fogalmazott.

A szerzetesrendek feloszlatásával - számos orvos véleménye szerint is - megváltozott a betegellátás szellemisége, mert ebből a rendszerből kikerültek azok az emberek, akik nem pénzért végzik ezt a munkát, hanem "Isten és az emberek iránti szeretetből, odaadó szolgálattal" - mutatott rá.

Megfogalmazása szerint a szerzetesrendek 1950-es feloszlatását a "harcos ateizmus szülte", de a nyugati szekularizált társadalmakban jelenleg is megfigyelhető, hogy nem tudnak mit kezdeni ezekkel "a nem pragmatikus rendszerben gondolkodó közösségekkel".

Ugyanakkor a társadalom mintaként is tekinthet a szerzetesrendekre, amelyekben "az a fontos, hogy ki mit tud hozni a közösség javára". Ezt a mintát "csak megzavarodott elme képes lesöpörni, vagy olyan ideológia, amely önmagát gyengének tartja" - vélekedett.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője elmondta: ma az emberiség történelme olyan szakaszba érkezett, amikor kezdik belátni a "túlhangsúlyozott individualista gondolkodás káros következményeit". Ezzel együtt azonban nem egyszerű az embereket rávenni arra, hogy a közösségért feladatokat is vállaljanak, holott tudomásul kell venni, hogy "a legnagyobb érték az az élet, amely egy közösségnek építő tagja".

A budapesti Ciszterci Szent Imre plébániatemplomban szombaton tartandó rendezvény keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be misét. A rendezvény vendége lesz Juliusz Janusz érsek, a Vatikán Magyarországra akkredtitált pápai nunciusa.

A bajai főplébánia templomban vasárnap tartanak misét a helyi ferencesek elhurcolására emlékezve. Magyar nyelvű misét celebrál Dobszay Benedek ferences tartományi titkár. A német nyelvű misén Schindler Mátyás plébános, a horvát nyelvűn Ivan Holetity szabadkai ferences szerzetes prédikál. A bajai eseményen a környék falvainak egyházi kórusai adnak közös koncertet, majd az esti magyar nyelvű mise után a hittanos gyermekek liliomos körmenetet tartanak.