Folyt köv.

2011 január 15-én az eredeti Széchenyi-terv 10. évfordulóján indítja el a második Orbán-kormány az újragondolt Széchenyi-tervet, jelentette be Matolcsy György, aki az első kidolgozásában is komoly szerepet vállalt.  Az új tervről sok részlet még nem derült ki, az viszont tudható, hogy négy fő rész köré épül a program.

Főbb pontok

Első körben az egészségipar megerősítését tűzte ki célul a kormány. Már a 2000-ben kialakított és elfogadott terv is komolyan foglalkozott például a gyógyfürdők és így a gyógyturizmus fejlesztésével, s várhatóan ezek az intézmények ismét kiemelkedő szerepet kapnak. A gyógyturizmus mellett a gyógyszeripar, az orvosiműszer-gyártás, valamint a négy nagy orvosi egyetem fejlesztésére is több pénzt szánna a kormány az eddigiekhez képest.

A második kiemelt része a projektnek a zöldenergiához köthető fejlesztések támogatása. Ezalatt minden valószínűség szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásokat segítené a kabinet. Talán kicsit megnyugodhatnak az aluljárók Greenpeace aktivistái és az LMP is. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy kutatás-fejlesztésre jut-e majd a keretből ezen a téren.

A következő különös fontosságú terület az energiahatékony lakásfelújítás. A pontos elképzelésről még nincsenek konkrétumok, elképzelhető viszont, hogy a panelprogram vagy legalább is annak egyes elemei támogatást nyerhetnek el a terv segítségével.

Az utolsó szféra szintén az építőiparhoz kapcsolódik, ez a lakásépítés. A kormány többet szeretne költeni új lakások építésére, illetve több támogatásban szeretné részesíteni a lakásépítéssel foglalkozó cégeket. Ez igazán jó hatással lehet az építőiparra, ami még mindig nem találja magát a válság után. Nehéz azonban elképzelni, hogy mekkora kereslet lenne az így felépülő új lakásokra. Persze egymillió új munkahely megteremtené a keresletet is...

A Terv

A Széchenyi-terv első változata közgazdasági szempontból nem volt más, mint a támogatásra szánt állami pénzek bizonyos szempontok szerinti szétosztása. Minden várakozás szerint ez most sem lesz másképp. Mind az uniós, mind pedig a hazai forrásokat fogná össze a program majd osztaná szét. A Matolcsy György által felvázolt elképzelések azonban még konkrétumok hiányában is hordoznak magukban érdekességeket.

Az első fázis, azaz a pályázatok tömeges tervezése a Matolcsy által irányított Nemzetgazdasági Minisztériumra tartozik, a pénzek valós szétosztása valamint a pályáztatás viszont már a Fellegi Tamás vezette Nemzetfejlesztési Minisztériumra. A feladatokat tehát így megosztja a kormány, hogy ennek lesz-e gyakorlati haszna az a jövő zenéje.

Az első terv nyomdokain haladva az új program elsődleges célja szintén a mikro-, kis- és középvállalatok megsegítése lesz. Ezen téren a korábbi projekt is ért el komolyabb sikereket. Egy 2002-ben készült felmérés szerint egy forintnyi támogatás 4 forintnyi beruházás megindulását segítette elő.

Visszaélések?

A 2002-es kormányváltás körüli időszakban azonban árnyék vetült a Széchenyi-tervre. Mint akkor Kóka János elmondta a Népszabadságnak, a választások körüli időszakban 27,7 milliárd forint került kiosztára a már akkor is Matolcsy vezette gazdasági tárca révén. Ennek az összegnek azonban 10 százaléka nem gazdasági társaságokhoz került, hanem egyházakhoz, önkormányzatokhoz és kulturális intézményekhez. Kapott 25,5 millió forintot Kovács Kokó István olimpiai bajnok, de jutott pénz a Tokaj-Hill Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek is, majd 76 millió forint összegben.