Árpa Attilát, a televíziós producer-színészt, az RTL Klub egykori kreatív igazgatóját kérdeztük a nézettségmérésről. Igen figyelemreméltó válaszokat kaptunk, amelyek ha megalapozottak, könnyen rájöhetünk: a kereskedelmi csatornák és a nézettségmérő cégek hülyére vesznek minket.
2010. szeptember 2. csütörtök 06:30 - Győry S. József
Amikor 2003-ban elbúcsúztál az RTL Klubtól, írtál egy könyvet Ha én ezt a klubról elmesélem címmel, mely a kulisszák mögé engedett betekintést. A könyv a nézettségméréssel is foglalkozott. Milyen turpisságot sejtesz a háttérben?
Árpa Attila
Árpa Attila (München, 1971. november 17. -) magyar színész, producer, gyártásvezető, forgatókönyvíró. Felesége Tomán Szabina exmodell.
A rendszer nagyon sok hibalehetőséget tartalmaz, ezt valóban nevezhetjük turpisság lehetőségnek. Hihetetlen összegekről van szó, éves szinten milliárdokról beszélünk és amennyire ezt az országot ismerem, nagyon nehéz lenne velem elhitetni, hogy nem történnek itt is féllegális, vagy teljesen illegális tranzakciók. Mivel ennyi pénzről van szó, biztos nagyon jól ki van találva a rendszer, igen nehéz lenne ténylegesen bármit is rájuk bizonyítani.
Kiemelnél néhány hibalehetőséget?
A mérésben résztvevő, úgynevezett paneltagok valójában nem kapnak semmit, leszámítva néhány kisebb ajándékot. Ezeket egy katalógusból választhatják ki. Valaki beenged a lakásába néhány idegen szerelőt, akik egy furcsa kütyüt a tévére rögzítenek, majd cserébe kap egy cappuccino főzőt, vagy egy fűnyírót. Ebből a tényből már kiderül, hogy milyen családokról lehet szó. Értelmes, átlagember, nem valószínű, hogy belemenne ilyesmibe.
Az sem világos, ha egy paneltag vendégségben van, esetleg ő megy vendégségbe, miként mérik azt, hogy melyik csatorna műsorát nézi éppen. És ha elmegy nyaralni, mi történik? Lekapcsolják a rendszerről, mivel nyári szünet van? Ettől függetlenül egy Balatoni bungalóban is nézheti a tévét, csak ott nem mérik.
Évekkel ezelőtt a Tárki piackutató cég megvizsgálta, majd kidolgozta a panel-összeállítást. A Tárki cég vezetője érdekes módon Kolosi Péter édesapja volt.
Ez csupán néhány logikai hiba, persze nagyon sok ilyen létezik. Az AGB nyilván mindegyik kérdésre
tud válaszolni, de a paneltagok kiválasztásának módszerét nem hajlandó elárulni. Miként csinálhatják ezt? Teljesen randomszerűen felhívnak családokat a telefonkönyv alapján? Egyáltalán nem mindegy, hogy honnan származik az adatbázisuk.
Megadtál egy e-mail címet és kérted, hogy aki nézettségmérésben részt vesz, az jelezze a címre. Jelentkezett valaki?
Jelentkeztek, elbeszélgettem velük, viszont azt kérték, hogy soha ne fedjem fel a kilétüket.
Nem kívánjuk, hogy neveket mondj, pusztán arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit mondtak ezek az emberek.
Nem voltak annyira beszédesek, hogy minden kérdésemet megválaszolják. Mielőtt beszéltem velük, egyáltalán az is felmerült bennem, hogy valójában nem léteznek ezek az úgynevezett paneltagok. Hiszen ha a névlista ennyire titkos, akkor az AGB akár kamuzhat is, senki sem jönne rá a valótlan állításukra, hiszen lehetetlen ellenőrizni. A televíziók nem kis összeget fizetnek azért, hogy az AGB mérje őket, de azt, hogy kik mérik a nézettségüket, azt ők sohasem tudhatják meg.
Nyolcszáznegyven háztartásról
(2009 áprilisától 1040 háztartást mér az AGB –szerk.) beszélünk, ha valaki csak nyolcvan háztartás adatait megszerzi, kiszámolható, hogy százalékosan milyen mértékben képes befolyásolni a nézettséget. Közel tíz százalékról van szó, ami forintra lefordítva nagyon-nagyon sok pénzt jelent.
Mivel Magyarországról beszélnünk, nem tudom elképzelni, hogy ne legyen egy nézettségméréssel foglalkozó cégnél egy olyan illető, aki folyamatosan frissíti az amúgy titkos adatokat, majd pár százmillió forintért ne adná tovább bárkinek.
Amennyiben ezt a címlistát megszerzi valaki, akkor sem állítom azt, hogy ezeket a címeket direkt módon megkeresik és pénzt ajánlanak nekik. Elég óriásplakátos, vagy egyéb más reklámokat kihelyezni.
Kicsit Michael Moorenak tűnhetek, de hihetetlenül sok a megválaszolatlan kérés. Az emberek nem értették, hogy miért nézik többen az egyik csatornát a másiknál, pedig mindkettőn közel ugyanazok a műsorok találhatóak. Az augusztus 28-a is igen furcsa volt számomra, hiszen negyvennégy százalék az X-Faktort nézte a Megasztárt csupán huszonakárhány százalék. Korábban is, hasonló jellegű napokon többször előfordult, hogy nem stimmelt a dolog a két csatorna nézettségében.
Nyilván miután megírtad a könyved, sok bírálat ért. Tévednék?
Ez így van. Bár ha azt kérdeznéd, hogy mit csinálnék másként, akkor nem igen tudnék válaszolni. Ha az AGB helyett mondjuk egy Szonda Ipsost vagy egy GFK-t hoz be az ember, akkor sincsen semmilyen garancia arra, hogy jobb lesz az egész. Bár ha a GFK-t behoznánk az AGB helyére, nagyon-nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen változások történnének a nézettség terén.
Ha kiderülne valamilyen turpisság, akkor hihetetlenül nagy káosz lenne úrrá perceken belül az egész médiapiacon illetve a reklámozók közt. Éppen ezért mindenki azt mondja, hogy ne legyen változás, hiszen sekély vízbe nem lehet belefulladni.
A televízióknak miért céljuk manipulálni a nézőket? Igényes műsorokat is össze lehet hozni gazdaságosan, ahogyan igényteleneket, horribilis összegből.
Az igényes műsoroknak és a kereskedelmi televízióknak semmi köze sincsen egymáshoz. Egyedüli céljuk a pénzszerzés. Nem céljuk pedagógiai példát mutatni, nevelni, kultúrát közvetíteni. Van egy minimális közszolgálati idő, amit teljesíteni kell
(Híradó - szerk.) és tulajdonképpen itt a pont.
Sokan azt mondják, hogy nem léteznek igényes műsorok, pedig vannak ilyenek. Hetvenkilenc magyar nyelven beszélő csatorna érhető el az országban, tehát van választási lehetőség. A nézettségi statiszták persze azt mutatják, hogy hiába megy egy színvonalas műsor az egyik a csatornán, a többség mindig a
gagyit fogja választani.
Korábbi cikkünkben az AGB Nielsen Médiakutató Kft-t is megkérdeztük a nézettségmérés módjáról.