Nagy Kálmánnak, a KDNP képviselőjének társasházi törtvényt módosító javaslata kimondja: amennyiben egyes lakótársak nem fizetnek, akkor azért nem büntethető az egész ház lakóközössége. Ugyanis eddig az volt a bevett szokás, hogy ha egy-két renitens személy nem fizette rendesen a közös költséget – mely tartalmazza a közüzemi díjak összegét, a társasház kezelőjének tiszteletdíját, a gondnok bérét, illetőleg az egyéb felmerülő kiadásokat is – akkor azoknak kellett ismételten a zsebükbe nyúlniuk, akik már időben kiegyenlítették a saját számlájukat.

Két hét gáz nélkül

Előfordul, hogy a vétlen, rendesen fizető lakók is pórul járnak, ugyanis nekik kell kifizetniük a közüzemi számlák azon részét is, mely a hátralékot felhalmozó lakótársakra esne. Korábban így járt az a férfi is, aki az MR1-Kossuth Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a társasházban két hétig szünetelt a gázszolgáltatás, így a melegvíz és a fűtés is – mivel a lakóknak saját kazánnal biztosítja mindezt a ház. A gázszolgáltatás szüneteltetéséről néhány nappal a kikapcsolás előtt szereztek tudomást. Természetesen mindez nem egy-két hónap eredményeként ment végbe, hanem majdnem egy év tartozásgörgetés következtében.

A szóban forgó ház lakói csak úgy tudtak kilábalni a problémából, hogy azok, akik időben kiegyenlítették a számlájukat, ismételten mélyen a zsebükbe nyúltak és kifizették a lakótársak hátralékát is. Így helyreállt a rend, a befizetést követően rövid időn belül visszakapcsolták a szolgáltatást.

Az előterjesztésről a KDNP képviselőjét, Nagy Kálmánt kérdeztük.



Ön szerint mennyire kivitelezhető – a jelenlegi bírósági helyzet alapján – hogy csak a végrehajtási ítélet után lehetne kikapcsolni a társasházak gázszolgáltatását?

Ez egy olyan megoldási lehetőség, amelyhez valamilyen formában az igazságszolgáltatásnak alkalmazkodnia kell. A javaslat egyrészt szociális-, másrészt figyelmeztető jellegű azok számára akik azt gondolják, büntetlenül megtehetik azt, hogy nem fizetnek.

Ennek a megoldási formának szociális fogantatása is van, mert egyértelműen kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy fenntartsák a szolgáltatást, a másik ugyanakkor, hogy tudomásul kell vetetni a notoriusan nem fizetőkkel, hogy a közüzemi költségeket igenis vállalniuk kell.

A gázszolgáltatók milyen biztosítékokat kapnak arra, hogy viszontlátják a pénzüket?

Többféle megoldás is van. Ha jön a végrehajtó, akkor ugyebár elvisz bizonyos vagyontárgyakat...

Igen. De mindez csupán egy hosszadalmas procedúra eredménye lehet.

Ez így van, de eddig Magyarországon a különböző szolgáltatók – mondjuk az áramszolgáltatók – ritkán tartoztak a szegényebb kategóriába. Például Miskolcon olyan szerződést írtak alá, hogy nekik stabil évi nyolc százalékos nyereségük legyen. Ezek fényében ők aránytalanul kevés rizikót vállalnak viszonylagosan jelentős bevételért cserében. Az természetesen egyértelmű, hogy teljesen jogosan követelik a bért. Valamilyen formában vissza is kapják majd ezt, mert jelzálogot lehet bejegyeztetni a lakásokra. Valamint így a lakók is tudják majd, hogy nagyobb valószínűséggel látják viszont a pénzüket, mert ugyebár a jelzálogos lakás esetleges értékesítése esetén az ő pénzük is megtérül.

Nem érzi úgy, hogy – a hosszas bírósági folyamat miatt– az indítvány mégis a notoriusan nem fizető személyeknek kedveznek?

A jogászok szerint körülbelül hat hónap alatt átfuttatható a procedúra. Ezzel szemben egy bírósági eljárás több év, mely egy reménytelen helyzetet eredményez. Én úgy érzem, hogy a jelenlegi javaslatom a rend felé közelít. De ha van ennél jobb, akkor minden további nélkül befogadjuk majd.

Ahogy egy korábbi interjújában említette ez a javaslat csak átmeneti intézkedéseket foganatosít. Mi mindenben lenne más a végleges törvénymódosító javaslat?

Tárgyalok majd az illetékes minisztériumokkal, de nem vonom vissza a törvényjavaslatot. Csupán abban az esetben teszem meg ezt a lépést, ha biztosítékot látok arra, hogy valamilyen – ennél jobb – megoldás születik a kérdésben. Akkor viszont azonnal.