Októbertől láthatjuk a The Social Network című filmet, ami a Facebook születésének körülményeit dolgozza fel. A film kapcsán felkerestük Zsolt Péter médiaszociológust, hogy mi a véleménye a közösségi oldalak elterjedéséről.
2010. október 3. vasárnap 08:01 - Kancsár Edina
A közösségi oldalak elterjedésével a virtuális élet irányába tartunk. Mennyire veszélyes ez az emberekre?
Szerintem semennyire sem veszélyes. Amikor egy kultúra nincs felkészülve valamire, akkor az újdonság hatása letarolhatja azt, de az internetnél más a helyzet. Eleinte a számítógépes játékok teljesen bűvöletbe ejtették az embereket, azonban a mai generáció már máshogy áll hozzá.
A mostani közösségi oldalaknak az a varázsa a korábbiakkal szemben, hogy sokkal személyesebbek. Ezeken az oldalakon ott van az illető, beazonosítható az arca és a teljes személyisége. Ez egy fantasztikus előrelépés, hiszen néhány évvel ezelőtt, én például attól rettegtem, hogy egyre többen álszemélyiségeket hoznak majd létre, az emberek arra nevelődnek, hogy őszintétlenek és szélhámosok legyenek, aminek a következtében egy kultúra nélküli állapot jöhet létre.
A szociálpszichológiából tudjuk, hogy ha a felelősségre vonásnak a minimuma nincs meg,
akkor az emberek elveszíthetik segítői hajlamaikat, az interneten pedig gátlástalan mocskolódóvá válhatnak. Az ember egy társas lény, és a közösségi oldalaknak épp az a
lényege, hogy folyamatosan kontrolláljuk egymást.
Facebook
A Facebook amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte működését. A rendszerbe meghívás nélküli, egyszerű regisztrálással lehet bekerülni. A felhasználók városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat (a saját hálózaton belül a mások adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem).
Mark Zuckerberg akkor alapította a Facebookot, amikor még a Harvard Egyetemre járt. Kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető az oldal felhasználása, majd később más egyetemekre is kiterjesztették. Az oldalon lehet üzeneteket felírni az üzenőfalra, lehet fotókat feltölteni és megosztani. Az oldal jelenleg 170 országban, 37 különböző nyelven érhető el, és nemrég készült el a magyar változata is, amelynek fordítását a felhasználók készítették.
A névtelenség és a személyiségváltás lehetősége kikapcsolja ezt a közösségi kontrollt és akkor egy olyan dolog szabadul el, ami tényleg káros lehet az egész társadalom számára. Ez a folyamat olyan embereket generálna, akik ahhoz szoktak hozzá, hogy a személyiség nem érték. Én már elképzeltem a lelki szemeim előtt, hogy mi lesz azzal a generációval, amelyik ebben szocializálódik, és hogy ez hogyan torzítja majd el az embereket.
De még el sem kezdtem igazán aggódni, mikor az internet már egy újabb divathullámmal érkezett, amiből az derült ki, hogy ha a személyiségemet belerakom ezekbe a közösségi portálokba, akkor minden még izgalmasabbá válIik. Ez a két dolog most párhuzamosan fut egymás mellet: a közösségi oldalakon zajló eszmecserék és a névtelen beírogatások. A Facebook vagy iwiw használata szerintem egy sokkal pozitívabb jelenség, és én abban bízom, hogy a névtelenül írogatók is átszoknak inkább a közösségi oldalakra.
Sokan elsősorban a közösségi oldalakon tartják a kapcsolatot a barátaikkal és egyre ritkábban szakítanak időt a személyes találkozókra. Nem káros ez a folyamat a valódi kapcsolatokra?
Erre vonatkozóan vannak kutatások, és ez az aggodalom már az internet megjelenésétől kezdve jelen van. Akik rettegtek ettől az új felülettől, azok említették, hogy ezek az oldalak tönkreteszik a nyelvet és szétverik az emberi kapcsolatokat…
De ugyanezt mondták korábban a telefonra is. Régebben azt hitték, hogy a telefon feltalálása azt fogja eredményezni, hogy az emberek nem fognak egymással találkozni. Bárki komolyan veszi, hogy a telefon elválasztja az embereket?! Épp az ellenkezője igaz, és ugyan ezt tudom mondani az internetre is. Nem elválasztja az embereket. Akik szeretik és igénylik a többi emberrel való kapcsolatot, azoknak ez egy nagyon jó lehetőség, hiszen így könnyebben megtalálják egymással a kapcsolatot, mint korábban.
Tehát akkor alapvetően pozitív hatása van a közösségi oldalak elterjedésének?
Abszolút így gondolom. Az, hogy az életünkből egyre több időt szánunk erre, és kevesebbet a hagyományos tömegkommunikációra, az nem feltétlen baj. Megfigyelhető, hogy aki internetes tevékenységet folytat, azoknál csökkent elsősorban a hagyományos média fogyasztása. Ez szociológiai értelemben is látványos változás, ami jó, mert sokkal jobban összehozza az embereket.
A mostani internetes kommunikáció, azokat az emberi szükségleteket elégíti ki, melyek sokkal inkább hasonlítanak a régi emberi értékekhez. Az, hogy ki-kit ismer, az a kapcsolati tőkét erősíti, ami mindennek az alapja.
