Nehéz itthon tartani az orvosokat

A szervezetek úgy látják, hogy az egészségügyi dolgozók pályaelhagyásának és külföldre vándorlásának folyamatát csak úgy lehet visszafordítani, ha a kezdő szakmabeliek számára jól követhető életpálya modellt dolgoznak ki, amelyhez magasabb bérezés is társul.

A Világgazdaság című napilap által szervezett, csütörtökön Budapesten rendezett Merre tovább egészségügy? című konferencián a szakmai szervezetek képviselői is kifejtették, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, ezért haladéktalanul meg kell hozni, akár fájdalmas döntéseket is. Abban is valamennyien egyetértettek, hogy az egyik legsürgetőbb feladat az egészségügyi dolgozók pályaelhagyásának és külföldre vándorlásának csökkentése, illetve megakadályozása.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke előadásában elmondta, hogy a végzős orvosok mintegy harminc százaléka "eltűnt a szemük elől". A kezdő orvosok külföldre vándorlása elleni küzdelmüket viszont nehezíti az a tény, hogy már az egyetemeken is mindenütt külföldi álláshirdetések vannak. Hasonló helyzetű országként említette Romániát, ahol emiatt már leállt a szakorvos képzés, ami azt jelenti, hogy elfogyhatnak az országból az orvosok.

A helyzet rendezéséhez "nem évek, hanem csupán hetek és hónapok állnak rendelkezésre" - hívta fel a figyelmet Papp Magor. Az egészségügyi vezetéstől ezért azt várják, hogy határidőkkel, lépésről lépésre vázolja fel a fiatal orvosok jövőképét. Hangsúlyozta: ha nem lesznek "látható közelségű mérföldkövek", a folyamat fel fog gyorsulni és a fiatal orvosok el fognak menni. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azonban csak akkor van esély arra, hogy jövőképet tudjanak mutatni, és itthon tudják tartani a fiatal orvosokat, ha ez kormányzati prioritást élvez.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, hogy a munkaerőhiány egyik fő oka az alacsony bérezés. Manapság egy kezdő orvos átlagosan bruttó 150-160 ezer forintot keres. Ő is kiemelte, hogy az Európai Unióban nem csak Magyarország küzd emberi erőforrás gondokkal az egészségügy területén. Az előadásában ismertetett előrejelzés szerint az Európai Unió területén 2020-ra várható javulás az egészségügyi munkaerő-helyzetben. Probléma viszont, hogy a munkaerőhiány nem egyenletes az unióban, a gazdagabb államok ugyanis szabályosan "lerabolják" a szegényebb nemzeteket - hangsúlyozta.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az egészségügyi terület humán-erőforrás helyzetét egy robbanás előtt álló bombához hasonlította, és három területen javasolt megoldásokat a problémára. A fiatal egészségügyi dolgozók migrációjával kapcsolatban kifejtette: azt kellene célul tűzni, hogy "mi legyünk Európa orvos- és ápolóképző központja, de nem ingyen".

Az orvosi jövedelmek kapcsán megfogalmazta, hogy nem tartja paraszolvenciának azt, amikor valaki a saját szabadidejét bocsátja áruba, ha például az orvos munkaidőn kívül szülést vezet le. Szerinte megfelelő orvosi díjtétel mellett, szabályozott körülmények között meg lehetne valósítani, hogy ezek a jövedelmek legálisak legyenek. Mindezek mellett a képzés és a szakképzés fejlesztéséhez is mielőbb neki kell kezdeni - szögezte le Rácz Jenő.