Változhatnak a Lázár-javaslatok

A bizottság indítványa úgy változtatna Lázár János eredeti javaslatain - az alkotmánymódosításon és az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényen -, hogy azokban mégsem kötnék össze az Ab hatáskörét a népszavazási tilalmakkal.

Ehelyett azt mondanák ki, hogy a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az alkotmányügyi bizottság hétfő délutáni a módosítási javaslatokat úgy kommentálta: értékelendő, hogy előrelépés történt az előterjesztők részéről, de alapvető áttörésről nehezen lehet beszélni. Problémásnak nevezte, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem szerepel az Ab számára továbbra is fenntartott jogkörökben.
Lamperth Mónika (MSZP) úgy fogalmazott, a módosítással sem sikerült szalonképessé tenni az alkotmány és az Ab-törvény módosítását. Frakciótársa, Bárándy Gergely közölte, a módosítási indítvány nem jelent előrelépést a korábbiakhoz képest. A 98 százalékos különadó öt évre tervezett visszamenőleges hatályával kapcsolatban pedig rámutatott, hogy kizárólag a szocialista kormányzás ideje alatt felvett pénzek esnének a hatálya alá.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, hitelességi vákuum van ugyan az MSZP álláspontjában, az igazságtartalma azonban megvan. Az Ab jogkörének bármilyen jogcímen történő megkurtításához a Jobbik sem fog asszisztálni - jelentette ki, hozzátéve, hogy semmilyen fék- és ellensúly-korlátozást nem tartanak jónak.

A fideszes Szakács Imre közölte: a Fidesz-frakció egységes abban, hogy a jó ízlést sértő végkielégítéseket vissza kell szedni.

Lázár János válaszában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek sokat kell majd fizetniük a különadó visszamenőleges hatálya miatt, ugyanis 2006-ban és idén is vett fel szabadságmegváltást. A pénzt viszont mindkét alkalommal egy alapítvány számára utalta át - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a Fidesz-frakcióban tucatszám ülnek még olyanok, akik a törvény alapján súlyos milliókat fognak befizetni a költségvetésbe.
A bizottság végül mindkét módosító javaslatot 19 igen, 7 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el.

Az alkotmánymódosítási javaslatát és az Ab-törvény megváltoztatását célzó indítványát október 26-án nyújtotta be Lázár János, miután az Ab megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt.

A kormánypárti képviselőcsoport vezetője az alaptörvényt három ponton változtatta volna meg. Egyrészt azt a passzust, amely kimondja, nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, kiegészítette volna a járulékokkal. Másrészt rögzítette volna, hogy nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek szerint országos népszavazással sem változtatható meg.

Az alkotmányügyi bizottság azonban mindezt - Lázár János javaslatára - kivenné a törvényjavaslatból, és helyette a már fentebb említett, egyes alapjogokhoz kötődő passzust emelné be az alaptörvénybe.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt a Fidesz frakcióvezetője úgy módosította volna, hogy annak első paragrafusát kiegészítette volna azzal a mondattal - hasonlóan az alaptörvény megváltoztatásához -, amely szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az alkotmány vonatkozó bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg. Az alkotmánymódosítási változtatással összhangban azonban az alkotmányügyi bizottság ezt is elhagyni javasolja, és szintén az említett, alapjogi kitételt emelné be a jogszabályba.

Lázár János hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben azzal indokolta eredeti javaslatainak megváltoztatását, hogy mérlegelte az éles parlamenti és társadalmi vitát, valamint megfontolta az érdekképviseletek és a parlamenti képviselőtársainak észrevételeit. Javaslatára a különadóról szóló előterjesztéséhez is bizottsági módosító indítvány érkezett.