EU: még mindig a médiatörvény miatt addódnak

A digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli ülésén.

A médiatörvény "a jelek szerint problémát okoz" az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel (AVMS) összevetve, ugyanis "úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is" - említette Kroes az első aggályt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az AVMS az "eredetország elvének" alapjára helyezkedik, vagyis arra az elvre, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia.

Az irányelv nagyon precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi csak az eltérést ettől az elvtől - mondta az EU-biztos, és közölte, hogy szóban már jelezte magyar partnereinek ezzel kapcsolatos aggályát.

Második aggályként azt hozta fel Neelie Kroes, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről - ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog - kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket.

Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat "a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően".

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülésen védelmébe vette a jogszabályt. Egyebek közt azzal érvelt, hogy összhangot kell teremteni több szempont között.

Egyfelől érvényesíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, másfelől létezik az az igény, hogy a közvéleményt nagy mértékben befolyásoló média ne egyoldalúan tájékoztasson. Kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében csak a legnagyobb befolyással bíró médiaintézményekre vonatkozik - a nyomtatott médiára nem, mert "ott mindenki azt ír, amit akar".

Kroes harmadik aggálya azzal volt kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok "túlterjeszkedő alkalmazásának".

E három aggály említésén túl az EU-biztos kitért arra is, hogy továbbra is vizsgálják "a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését".

Neelie Kroes a LIBE-ülésen beszámolt arról, hogy már december 23-án levélben kért tájékoztatást a magyar hatóságoktól a médiatörvénnyel kapcsolatban. Az elfogadott magyar törvényszövegről szóló hivatalos értesítés a múlt kedden érkezett meg az uniós végrehajtó testülethez.

"Most gondosan áttekintjük a törvény előírásait, és teljes objektivitás mellett fogjuk elkészíteni jogi értékelésünket" - fogalmazott a biztos. Elmondta, hogy a törvény előzetes áttekintése nyomán a hét végén, valamint e nap folyamán kapcsolatban voltak a magyar hatóságokkal, és felhívták a figyelmet azokra a pontokra, amelyek "első pillantásra nem látszanak kielégítőnek".

Ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül írásba foglalja a bizottság megállapításait.

"Teljességgel bízom abban, hogy Magyarország minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadság európai értékeinek és az irányadó EU-joganyagnak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" - hangsúlyozta a strasbourgi ülésen Neelie Kroes.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök világossá tette: kiigazításokat tesznek, ha az Európai Bizottság a jogi elemzés elvégzése nyomán hiányosságokat állapít meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás során ő maga "támaszkodik ezekre a biztosítékokra".

Gál Kinga néppárti EP-képviselő az ülés után az MTI-nek azt mondta: az összes megszólalást "a feltételes mód használata jellemezte". Az Európai Bizottság még nem végezte el az elemzést, Kroes így nem is tett határozott megállapításokat, hanem részben csak hallomásból tudomására jutott feltételezéseket fogalmazott meg.

A néppárti EP-képviselő "politikai hisztériakeltésnek" minősítette az ülés összehívását, amellyel nem értett egyet, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor paragrafusról paragrafusra választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó "tévképzetekre".

Gál Kinga szerint az ülés résztvevői közül "többeknek nem is magával a törvénnyel, hanem inkább a Fidesz kétharmadával volt baja". Úgy vélekedett, hogy ebben a parlamenti bizottságban kettős mércével mérnek, hiszen a szocialista kormányok alatt történtek miatt - és itt utalt a 2006-os magyarországi eseményekre - nem lehetett érvekkel fellépni.

Simon Busuttil máltai néppárti EP-képviselő az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: hasznosnak tartja az ülést, mert az hozzájárult az álláspontok megvilágításához. Szerinte a politikai állásfoglalással meg kell várni az Európai Bizottság elemzésének eredményét, addig nem szabad elmarasztaló ítéletet mondani.

Az elemzésnek azonban - tette hozzá - meg kell történnie, és ezzel kapcsolatban üdvözölte a magyar kormányfő ígéretét, miszerint ha az Európai Bizottság hiányosságokat talál a törvényben, azokat orvosolni fogják.