Az államháztartás központi alrendszerének 75,9 milliárd forintos áprilisi többlete a központi költségvetés 101,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos többletéből és a társadalombiztosítási alapok 31,1 milliárd forintos deficitjéből alakult ki.

2010-ben az államháztartás központi alrendszerének négyhavi deficitje 637,0 milliárd forintot tett ki, amely az éves teljesítés 73,2 százaléka volt. A tavaly áprilisi 27,1 milliárd forint deficithez képest az idei teljesítés 103 milliárd forinttal kedvezőbb.

A központi költségvetés idei hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutása okozza, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó mintegy 528 milliárd forint bevétel a második félévben teljesül - írja gyorsjelentésében a minisztérium.

Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat és a költségvetési törvény módosításának megtakarítási intézkedései (összesen 250,3 milliárd forint) is nagyobbrészt csak az év hátralévő részében eredményeznek hiánycsökkenést - fűzte hozzá az NGM. Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos GDP-arányos hiánycéljának tartását.

Ha az április végi egyenleget (666,2 milliárdos deficit) a magánnyugdíjból származó bevételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 490 milliárd forintra csökken, ami az éves előirányzat 71,3 százaléka.

Az áprilisi javulás, a 75,9 milliárd szufficit - hasonlóan az előző hónapok romlásához - jelentős részben éven belüli eltérő bevételi és kiadási lefutásnak köszönhető.

A központi költségvetés április havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 48 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, az általános forgalmi adó, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.

A központi költségvetés április havi kiadásai közel 191 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A nagyságrendileg a legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesése, például a tavalyi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, és az országgyűlési választások költsége. Emellett azonban alacsonyabb összegben realizálódtak az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint a kamatkiadások is.

A kamatkiadások áprilisában 49,3 milliárd forintot tettek ki, 24,4 milliárd forinttal kevesebbet az előző év azonos hónapjánál, a 10,5 milliárd forint kamatbevétel pedig 100 millió forinttal több mint egy évvel azelőtt.

A nettó kamatkiadások (38,7 milliárd forint) összességében 24,6 milliárd forinttal lettek kisebbek az előző évinél. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta az eltérést. Erre vezethető vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok előző évihez képest magasabb szintje mellett következett be a nettó kamatok csökkenése havi szinten. Az előző évinél az adósságállomány 7,2 százalékkal volt magasabb (az egyelőre csak március végére rendelkezésre álló adatok szerint), és a forint hozamok is 80 bázisponttal magasabbak voltak 2010 áprilisához képest.

A társadalombiztosítási alapok 31,1 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 áprilisában már a teljes járulékbefizetést tartalmazzák. Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 áprilisában e támogatások már teljesen megszüntek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja majd a második félévben pótolni - írja az NGM.

Az elkülönített állami pénzalapok április havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevétele 14,5 milliárd forinttal, a kiadása 4,0 milliárd forinttal alacsonyabb volt. A bevételi elmaradás oka elsősorban az, hogy jogszabályváltozás következtében a rehabilitációs hozzájárulás már nem a Munkaerőpiaci Alap bevételei között jelenik meg, hanem a költségvetés közvetlen bevételét képezi.

Az NGM előrejelzése szerint a központi alrendszer második negyedévi várható hiánya 468,5 milliárd forint lesz, a harmadik negyedévi 220,6 milliárdos és a negyedik negyedévi 302 milliárdot meghaladó szufficittel csökkenhet az éves előirányzatnak megfelelő 687,4 milliárdra a hiány.

A kiadott gyorsjelentésben az NGM megjegyzi, hogy ez a prognózis nem tartalmazza a MÁV és a BKV adósságának átvállalását és a PPP projektek kivásárlásának költségeit. Ezek pontos összege nem ismert, de az NGM korábban a GDP két százalékára becsülte ezt a tételt.