A civil szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben arra figyelmezteti az Országgyűlést, hogy az egyezmény tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezésébe ütközne a már megszerzett kedvezményes nyugellátás összegének csökkentése, annak megvonása vagy az érintettek számára jelentős hátrányt okozó egyéb átalakítása.

Lázár János és Balsai István fideszes képviselő törvényjavaslatot nyújtott be múlt pénteken a hatályos Alkotmány módosítására. A javaslat lehetővé tenné, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást törvény csökkentse, szociális ellátássá alakítsa, munkavégzésre való képesség esetén pedig megszüntesse.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében hivatkozott az Emberi Jogok Európai Egyezménye első kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkére, amely azt rögzíti: "Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek (…) szerint történik."

A jogvédők érvelése szerint az egyezmény alapján működő strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga egyértelmű abban a tekintetben, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdoni védelmet élvez.

Mint írták, a strasbourgi bíróság számos döntésében kimondta azt is: a törvényesség követelménye nem merül ki abban, hogy a tulajdonjog elvonását vagy jelentős korlátozását formálisan szabályszerű törvényben vagy más jogi normában mondja ki az adott ország megfelelő jogalkotó szerve. Ezen túlmenően az is szükséges, hogy a tulajdonjogot elvonó vagy korlátozó rendelkezés megfeleljen olyan univerzális elveknek, mint az előreláthatóság és a kiszámíthatóság, s ebből értelemszerűen következik a jóhiszeműen szerzett jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége is - tette hozzá a szervezet.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint egy olyan rendelkezés, amely a már megszerzett nyugellátást az érintett számára jelentős hátrányt okozva átalakítja, érdemben csökkenti vagy akár el is vonja, az előreláthatóság hiánya miatt nyilvánvalóan nem felel meg a törvényesség strasbourgi értelemben vett követelményének, így tömeges egyezménysértést eredményezhet.

Kitértek arra: a benyújtott módosító javaslatot az Országgyűlés még nem fogadta el, jelenleg nem lehet megjósolni, miként alakul a szabályozás. Ha olyan megoldás születik, amely a Magyar Helsinki Bizottság megítélése szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, a szervezet jogi segítséget nyújt az érintetteknek alapjogaik érvényesítéséhez.

Ez a segítség elsősorban azt jelenheti, hogy a törvény elfogadása estén a jogvédők beadványmintát készítenek, amely megkönnyíti, hogy az érintettek a strasbourgi bírósághoz forduljanak - mondta Kádár András Kristóf az MTI-nek. Hozzátette: hasonló beadványmintát már készítettek a szervezet jogászai a magánynyugdíjpénztárak ügyében, és már voltak is olyanok, akik ezeket felhasználva kezdeményezték a strasbourgi bíróság eljárását.