Az ÁSZ szerdán hozta nyilvánosságra az MNB 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentését, amelyben egyebek mellett azt állapította meg, hogy az MNB a jegybanktörvény előírásainak megfelelően működött, létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása azonban nem felelt meg saját takarékossági célkitűzéseinek, és bérpolitikai intézkedéseivel nem támogatta a kormány takarékossági célkitűzéseit sem.

Az ÁSZ honlapján közölt jelentés tartalmazza az MNB észrevételeit is, ebben a jegybank úgy fogalmaz: az ÁSZ megállapításai a jegybank bérezési gyakorlatáról önellentmondásokkal terhesek és valótlan állításokat tartalmaznak. Kifejtik: az MNB személyi költségei két év alatt 17 százalékkal csökkentek, akkor, amikor a költségvetési szféra ezen a területen csak 5,7 százalékot takarított meg.

A jegybank 2008-2010 között több mint 1,5 milliárd forinttal, 8,473 milliárdról 7,007 milliárd forintra csökkentett a személyi jellegű költségeit, amelyhez csak részben - 432 millió forinttal - járultak hozzá a felsővezetői bérezés törvényi korlátozásából és a tb-járulékok törvényi csökkentéséből eredő megtakarítások - teszik hozzá.

A dokumentumban az olvasható: az MNB a kormányzati célokkal összhangban a jegybanki bértömeg mérséklésére és nem az átlagkeresetek egyedi - éppen ezért kevésbé hatékony - csökkentésére törekszik.

A jegybank szerint nem igaz az ÁSZ azon állítása, hogy az MNB elszakadt volna a kereskedelmi bankok bérezésétől, ellenkezőleg, egy, a jegybank számára végzett kutatás szerint a jegybanki dolgozók teljes javadalmazása 3 százalékkal marad el a viszonyítási alapul vett banki dolgozók jövedelmétől, a vezetői szinteken pedig a jövedelmek pontosan a megcélzott bérpiaci pozíció szintjének felelnek meg - szögezi le az MNB. Hozzáteszi: valóban ellentmondásos a helyzet az MNB bérstruktúrájában amiatt, hogy az elnöki, alelnöki fizetéseket törvényben korlátozzák, de ezt az ellentmondást a jogalkotó idézte elő. Mint írja még, az MNB vezetőinek személyi alapbére, keresete a munkakörökhöz kapcsolódó felelősségi viszonyokat, a jegybank munkaszervezeti hierarchiájában elfoglalt helyét, fontosságát tükrözi.

Az észrevételei között az MNB azt is megjegyzi, hogy véleménye szerint az ÁSZ egyetlen egy jegybanki munkavállaló, egy kommunikációs tanácsadó tevékenységének ellenőrzésével olyan mélységig foglalkozik, amely messze túlmutat ellenőrzési gyakorlatán.

Az MNB hangsúlyozza azt is, hogy önként racionalizálja működési költségeit, amelynek hatására 2009-2010-ben 2,1 milliárd forinttal csökkentek a jegybank működési kiadásai; 2010-ben 517 millió forinttal többet takarítottak meg a célkitűzéshez képest, és nem használták fel a 199,5 millió forintos központi tartalékot sem.

A jegybank úgy véli: félreérthető és hibás következtetésekhez vezethet, hogy az ÁSZ a 2010. évi működés vizsgálatakor 2011-re, vagyis egy még le nem zárt évre tesz - egyébként azóta már el is avult - megállapításokat. Ennek kapcsán megjegyzi: az MNB képes lenne a jegybanktörvény módosítása esetén nyereségorientált gazdálkodást folytatni, de annak ára az Európai Unió alapszerződésében is meghatározott elsődleges cél, az árstabilitási cél feladása, esetenként kétszámjegyű infláció lenne, amit a jegybank nyilvánvalóan nem tud támogatni.
A közbeszerzési eljárásokról szólva az MNB kiemeli: a 2009-2010-ben bonyolított összesen 137 eljárás során egyszer sem marasztalták el a közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt.
Az ÁSZ-jelentéshez mellékelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét is, aki azt írta, hogy a neki címzett ÁSZ-javaslatokkal egyetért és a kérdéskört a 2012. január 1-jén hatályba lépő új MNB-törvény az ÁSZ javaslatainak megfelelően szabályozza majd.

Az ÁSZ azt javasolja a nemzetgazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, és szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.

A felülvizsgálat oka az, hogy a monetáris politika megvalósítása során vannak a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg.