Hugo Chávez, venezuelai elnök egyre veszélyesebb vizekre evez. Konkrétan a Karib-tengerre. Az Egyesült Államok veszélyes közelségében tart ugyanis közös hadgyakorlatot nemsokára a venezuelai és az orosz flotta. Az atomhajtású Nagy Péter nevű cirkáló és a kíséretéhez tartozó másik három orosz hadihajó 15 ezer tengeri mérföldet tesz meg, hogy a helyszínre érkezzen.

De nem csak ezért veszélyes, amit az elnök művel. Chávez az utóbbi időben ugyanis erőteljes hadiipari fejlesztésekbe kezdett. Ez eddig kimerült fellendülő fegyvervásárlási lázában, ám most már nukleáris technológiára is igényt tart. Ehhez pedig természetesen Oroszország szolgáltatja majd a megfelelő technológiát. Az elnök erről múlt heti Moszkvai útján kötött megállapodást Dimitrij Medvegyev orosz államfővel és Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel.

Az évek során több milliárd értékben megkötött fegyvereladási megállapodások után Chávez most tengeralattjárók és légvédelmi rendszerek megvételét is kilátásba helyezte. Múlt hét kedden például Kínában járt, ahol szintén nem a kínai játékmackók beszerzéséről tárgyalt. Chávez Pekingben személyesen Hu Csin-tao elnökkel folytatott megbeszélést kínai harci repülőgépek eladásáról. Ezeket jövő évtől állítják hadirendbe.

Csak békés célokra

A fegyvereladások már eddig is megütközést keltettek az Egyesült Államokban, a közös orosz hadgyakorlat is úgy-ahogy átment a tűrésküszöbön, ám az atomreaktorok építése lehet, hogy kiveri a biztosítékot. És nem csak Amerikában. Mert attól, hogy a venezuelai elnök minden fórumon el fogja mondani, hogy az oroszoktól kapott nukleáris technológiát kizárólag békés céllal kívánják felhasználni, ezt nyilvánvalóan annyira fogja elhinni a világ, mint Irán esetében.

A helyzet ráadásul erős párhuzamokat mutat a közel-keleti ország körül kibontakozott cselekménysorra. Ahogy Irán, úgy a nyugat szemében Venezuela is gyakorlatilag féldiktatórikus rezsimnek számít. Ez pedig olyan kockázati tényező, amely a nyugati vezetők szerint kizárja, hogy nukleáris technológiát kapjon. Ebben persze kimondva, kimondatlanul a nukleáris fegyver készítésének lehetősége áll. Az pedig, hogy Venezuela is belépjen az atomfegyverrel rendelkezők táborába elfogadhatatlan számukra.

Előtte a példa

Chávez mégis joggal vág bele a procedúrába, hiszen Irán példája neki is világos. Mahmúd Ahmadinedzsad elnök atomprogramjának leállításával kapcsolatban gond nélkül dacol a nyugattal. Megteheti, hiszen Irán a világ második földgáztermelője, és olajkészletei is óriásiak. Az energiahordozókra pedig egyre inkább szükség van. Így hiába állítanak szankciókat az ország ellen, legfontosabb kiviteli cikkeinek mennyisége és az ebből származó hatalmas bevételek alig apadnak.

A dél-amerikai helyzet azért izgalmas, mert Venezuela ugyanezt a kört járhatja végig. Az ország Iránhoz hasonlóan szegülhet szembe mindenféle szankcióval, hiszen legfontosabb kincse neki is a fekete arany. Az ország a világ ötödik legnagyobb olajexportőre. Legfőbb partnerei az Egyesült Államok és Kína. Ha Chávez is rálép az atomhatalomhoz vezető rögös útra, sok jóra nem számíthat a világ demokráciáitól, ám igazán félnivalója sincs. Eddigi cselekedetei pedig leginkább arra predesztinálják, hogy megpróbálja atomfegyverrel felszerelni országát.

Venezuelának néhány évtizede felépült már egy reaktora, de azt végül nem helyezték üzembe az Egyesült Államok erőteljes tiltakozása miatt. Az új nukleáris program első lépése ennek az erőműnek az üzembe helyezését célozza.

Fegyverkezési kronológia:

2007. január 15. Hugo Chávez és Mahmúd Ahmadinezsád caracasi megbeszélésük után bejelentik, kétmilliárd dolláros közös alapot hoztak létre, hogy befektetéseket finanszírozzanak Venezuelában és Iránban, de a pénzből harmadik országok is kaphatnak, hogy - mint az iráni elnök fogalmazott - ezzel is „előmozdítsák a forradalmi gondolkodást". Az ugyancsak amerika-ellenes nézeteiről ismert venezuelai államfő az „igaz ügyek harcosának, testvérnek és forradalmárnak" nevezte az iráni Ahmadinezsádot.

2007. június 7. Venezuela mindenben támogatja az orosz rakétapajzs-ellenes törekvéseket régi ellenfelével, az Egyesült Államokkal szemben – mondta beszédében Chávez. Az amerikai rakétapajzs Európai tervét irracionálisnak és hegemonikus szándékúnak nevezte.

2007. június vége. A dél-amerikai állam öt Project 636-ot és négy Project 677E Amur típusú tengeralattjárót rendel Oroszországtól. A beszerzés végeztével a dél-amerikai országok közül Venezuela rendelkezik majd a legnagyobb tengeralattjáró flottával. Második Peru hat hajóval, Brazília öttel harmadik, Chile néggyel a negyedik. Venezuela nyíltan vállalja, hogy fegyverkezésének egyetlen célja felkészülés az amerikai hadsereggel való konfliktusra.

2007. június 27. Hugo Chávez katonákhoz intézet beszédében a következőket mondja: „Nem csak fegyveres háború létezik. Az imperialista Amerika pszichológiai, média és gazdasági háborút indított Venezuela ellen. Fel kell készülnünk az ellenállásra az imperialisták ellen.” Az elnök szerint Amerika célja, hogy a kormányzat meggyengítése és az ország lezüllesztése után rátehesse a kezét a jelentős olajtartalékokra.

2008. július 23. Hugo Chávez tárgyalásokat folytat Dmitrij Medvegyev elnökkel és Vlagyimir Putyin kormányfővel: a dél-amerikai állam eddig is Oroszország első számú fegyverimportőre volt a térségben – 2007-ben 1,1 milliárd dolláros kereskedelmet bonyolított a két ország. A találkozó során újabb két milliárd dollár értékű beszerzésről tárgyaltak a partnerek. Caracas fegyvereken kívül légvédelmi rendszerek, helikopterek, páncélosok és tengeralattjárók megvételét tervezi, melyhez az amerikai kormány szállítási tilalma és a magas európai árak miatt Moszkva a legmegfelelőbb partner. Venezuela a következő években akár 5 milliárd dollárt is költhet védelmi kiadásokra – jósolják egyes szakértők.

2008. szeptember 8. Oroszország bejelenti, közös hadgyakorlatot tervez Venezuelával a Karib-tengeren. A tengerjáró hajók között lesz a nukleáris rakétákat szállító Nagy Péter és a tengeralattjárók megsemmisítésére alkalmas Chabanenko Admirális. A hajók hadi kapacitása ellenére egyik érintett fél sem gondolkodik egy újabb kubai válság előidézésében. Megfigyelők szerint ez a lépés főként arra szolgál, hogy felkeltsék az Egyesült Államok aggodalmát, többnyire a grúziai konfliktusban vállalt szerepére válaszolva. A grúz válság idején Chávez támogatta az orosz beavatkozást.

2008. szeptember 25. Háromnapos kínai látogatása végén Chávez energiaipari együttműködés erősítéséről és katonai repülőgépek vásárlásáról ír alá megállapodásokat Hu Csin-tao kínai elnökkel.

2008. szeptember 30. A venezuelai elnök bejelenti, országa békés célból atomreaktor fejlesztésébe kezd. Hugo Chávez kijelentése újabb kihívást jelent Washington számára, alig néhány nappal azt követően, hogy Oroszország felajánlotta segítségét nukleáris kérdésekben a szocialista latin-amerikai vezetőnek.”Venezuela érdekelt nukleáris energia előállításában, természetesen békés szándékkal, gyógyászati célokból és elektromos energia előállítására – mondta Chávez.