2024. november 1. - Marianna

Mégsem lesz Şaguna-szobor?

Wass Albert heteket rendez az Erdélyi Magyar Ifjak nevű mozgalom szerte Erdélyben, ami ellen persze menetrendszerűen érkezett a román tiltakozás. Mindemellett Magyarországon szépen csendben szobrot szeretnének állítani Andrei Şagunának, a magyarellenes ro
2008. október 20. hétfő 19:10 - Kőrösi Viktor Dávid
Magyarországon tanult

Şaguna
A szabadságharc alatt csatlakozott Stratimirovics patriárkához, illetőleg a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, bécsi, olmützi deputációkban, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. 1850-ben „kitűnő szolgálataiért” a Lipót-rendet kapta; 1852-ben bárói rangra emelték, és megkapta a belső titkos tanácsosi rangot. 1867-ben a Vaskorona-rend I. osztályát és a Lipót-rend nagy keresztjét kapta.)
Forrás: Wikipedia
Andrei Şaguna Miskolcon született és jogi, valamint teológiai tanulmányait is Pesten folytatta, s nem az akkori Romániában. Mindezek mellett (vagy ellenére) az 1848-’49-es magyar szabadságharc nagy ellenlábasaként igyekezett közbenjárni az orosz csapatok beavatkozásáért, valamint több másik, nyíltan magyarellenes mozgalomban vett részt.

Lábtörlő a kormány?

Ezek után furcsa olvasni, hogy Magyarországon szobrot akarnak állítani egy magyarellenes románnak, de már az is érdekes, hogy ennek kérdése egyáltalán felmerülhetett. Magyarországon él az egyik legatomizáltabb társadalom Európában, ezért aztán Magyarországon van a legkisebb társadalmi ellenállás az olyan dolgokkal szemben, ami egyébként a magyarság kulturális, identitásbeli gyökereivel szöges ellentétben van. Azonban megdöbbentő, hogy ez a szobor ráadásul – sajtóhírek szerint – nem csupán a Gyulai Román Ortodox Püspökség ötlete volt, hanem a legutóbbi román-magyar közös kormányülés keretén belül került sor a megállapodásra, ami szerint a magyar kormány előremozdítja Şaguna szobrának felállítását. Ha ez megtörténik, akkor elmondható, hogy Gyurcsány Ferencet és kormányát újfent lábtörlőnek használja egy környező állam.

Nem tudni, hogy hány olyan nép van még Európában, amelyik kormánya ennyire kendőzetlenül csapná arcon a saját történelmét. A probléma nem az, hogy felavatják a szobrot, vagy nem, hanem az, hogy erre egyáltalán esély nyílott.

A románok tiltakoznának

A románok éppen a hetekben kapnak sikítófrászt az Erdélyi Magyar Ifjak Wass Albertről való megemlékezéssorozata miatt. Mint tudjuk, Wasst 1946-ban egy koncepciós per keretén belül ítélték halálra a román kommunisták. A románok kormányzati szinten bizonyosan nem fognak szobrot emelni neki, sőt, ha civil kezdeményezésként adnak át Wass-szobrot, azt sem nézik jó szemmel.

Hazaáruló
Közös, magyar–román kormánydöntés révén Gyulán kap szobrot a több pozitív ügyet is zászlajára tűző, ám magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Saguna – írta a Békés Megyei Hírlap pénteken. A nagyszebeni ortodox püspök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdított.

A lap szerint Kossuth Lajos közönséges hazaárulónak nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak.
Forrás: MNO.hu
Ez egyfelől érthető, másfelől furcsa. Furcsa azért, mert Erdély mégiscsak Magyarország része volt egy évezreden keresztül, a magyar kultúra dominanciájával. Érthető azért, mert a „Trianon-szindrómát” leküzdeni nem tudó románok a magyar kultúrára (különösen, ha az nyíltan nemzeti többlettel bír) nagyon érzékenyek – mármint abban az értelemben, hogy nem szeretik. A román kormány pedig bolond lenne ezek után a saját népe nyakába varrni olyat, ami sérti az érzékenységét. Ha ez nálunk megtörténne, az erősen szégyenletes lenne.

Nemzeti érzésében sért

Igyekeztünk utánajárni az ügynek, s kijelenthetjük, hogy hátradőlhetünk: nem lesz Şaguna-szobor Magyarországon. Legalábbis egyelőre. Talán. Megkerestük ugyanis a Gyulai Román Ortodox Püspökséget, ahol elmondták: nem lesz szoboravató, elhalasztják. Arra a kérdésünkre, hogy valamennyi időt csúszik-e a felállítás, vagy végleg letettek a szándékról a püspökségen azt felelték: nem tudják még, mi lesz a vége, s egyelőre azt sem lehet tudni, hogy miért történik a késés, azonban – a püspökség tájékoztatása szerint a szobor felállításáról szóló döntés a hét elején történt, s kevés idő volt lépni az ügyben.

További kérdésünkre, amely szerint a csúszásnak lehet-e egyik oka, hogy a magyar történelmet, ezért a magyarságot nemzeti érzésében sérti a szobor azt a választ kaptuk, hogy „lehet, hogy benne van ez is”. A döntés közös megegyezésen múlt – mondták. Kiderült az is, hogy az ortodoxok Gyula város önkormányzatával állapodtak meg abban, hogy a szobor felállítását bizonytalan ideig csúsztatják.

Félreértés?

Gyula város önkormányzatánál meglehetősen furcsán néztek az érdeklődésünkre, mert – mint a sajtóreferens elmondta – a városnak csupán annyi köze van a szoborhoz, hogy a helyet biztosítja, anyagilag ugyanakkor nem támogatja a műemléket. Az önkormányzat tájékoztatása szerint kormányzati szinten született a megállapodás, amelynek a város csupán helyet adott. Az önkormányzat szerint valamilyen félreértés van az ügyben az ortodox fél részéről.

A Minisztérium nem tudja

Kérdésünkre az Oktatási és Kulturális Minisztériumban – a MeH-hel való konzultáció után – arra a kérdésünkre, hogy végleg lemondanak-e a felavatásról, vagy csak szimpla csúszásról van szó, azt a „választ” kaptuk: „a Saguna-szobor ügye a kormányülésen nem szerepel a megvitatandó kérdések között".

A tárca nem rendelkezik arról információkkal, hogy kik és milyen okokból döntöttek a szobor felállításának elhalasztása mellett, azonban az megnyugtató, hogy „a szobor esetleges felállításához, amely értesüléseink szerint Gyulán, egyházi magánterületen történne, a tárca semmilyen anyagi kötelezettséget nem vállalt. Történelmi személyiségekről ítéletalkotás nem a tárca, hanem a történészek feladata". Magyarul a tárcának nem feladata azt mérlegelni, hogy egy adott személyiség emlékművének Magyarországon történő felállítása sérti-e a magyarok nemzeti érzékenységét vagy nem...

Mérgelődünk?

Egyelőre tehát nincs szobor, de mi egy kicsit megint értetlenkedhetünk (vagy vérmérséklettől függően: mérgelődhetünk), amiért ez egyáltalán felmerülhetett és az ötletet nem követte azonnal éles hangú tiltakozás és elutasítás. Ráadásul azt is tudjuk, hogy vagy a gyulai önkormányzat vagy a minisztérium hazudik nem mond igazat.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását