Mit tanítanak, egyáltalán tanítanak-e valamit a pedagógusok a romákról, a tanároknak van-e továbbadható valós ismeretük Magyarország legnagyobb kisebbségéről, helyes-e, hogy csak a konfliktusokat mutatják, miközben pozitív példákról említést sem tesznek? Ezeket a kérdéseket feszegeti és vitatja meg a Történelemtanárok 17. Országos Konferenciája, melyet a budapesti Kossuth Klubban tudományos kutatók, akadémikusok, tanárok és diákok részvételével tartanak.
Kállai Ernő úgy fogalmazott: a többségi társadalom főként a romák történelmében tájékozatlan, ezért elsőként a tanártovábbképzésbe és a felsőoktatásba beépítve kell megismertetni, majd taníttatni a cigányok szerepét, történelmét, így csökkentve a társadalmi feszültségeket.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa azt mondta: "egy kezemen meg tudnám számolni", hogy a magyar felsőoktatásban hány helyen lehet a tantervbe beépítve komolyan foglalkozni a hallgatóknak a romák történelmével.
Ezért - véleménye szerint - minden pedagógusnak minimum fél évig kellene hallgatnia kisebbségtörténelmet, hogy mind a 13 népcsoport kulturális és történelmi értékeit megismerjék.
Mennyivel lenne kevesebb vagy szegényebb a társadalom és a történelem, ha megismerné azokat a romákat, akiknek nagy szerepe volt a világ fejlődésében, történelmében? - tette fel a kérdést, majd példaként említette az 1848-as forradalomban, a gábor cigányközösséghez tartozó erdélyi ágyúkészítő, Gábor Áront, aki ma is a magyar történelem egyik legnagyobb alakja.
A cigányság történelmét felidézve elmondta, hogy a romák a XIV.-XV. században érkeztek a Kárpát-medencébe, történelmük, tudásuk szájhagyomány útján terjedt. A társadalmi változások hatására sokszor erőszakosan megpróbálták asszimilálni a romákat, már Mária Terézia is így akarta a cigányság problémáit megoldani: megtiltotta a nyelvhasználatot, a viseletet, és földművest akart csinálni a kézműiparban tevékenykedő romákból. A társadalmi, gazdasági önmozgás később új irányba került, így lett a XIX. században a cigányok egy része zenész, mert a hiányszakma itt mutatkozott, majd a gyáripar fejlődése során más irányba indult a fejlődés, így itt találtak megélhetést. Az 1961-es párthatározat, amely kimondta, hogy a romák nem alkotnak önálló népcsoportot, szintén az asszimilációt segítette, így indult el a telepfelszámolási program, a munkahelyteremtés, aminek a rendszerváltozás utáni privatizáció vetett véget, ugyanis ekkor a romák kétharmada veszítette el állását, amit ma sem tudott visszaszerezni, de az iskoláztatásra nem fordítottak kellő hangsúlyt.
"Ma egy újabb válságban vagyunk, felerősödtek az előítéletek, a kormányzat most szintén megpróbál beavatkozni" - mondta Kállai Ernő, rossz példaként sorolva a kormányok középtávú intézkedéseit, amelyből szinte semmi nem valósult meg.
Véleménye szerint a rossz minőségű oktatás miatt ma is újratermelődik az iskolázatlanok száma, így a romák egy részének ismét nem lesz esélye a felemelkedésre, mert már most vannak depresszív térségek, emberek esnek ki a közigazgatásból, ezért politikai reformra van szükség.
Négyévente érezhető javulás nem történhet, fel kell nőnie egy új generációnak, ami nem szorul majd állami segítségre - jelentette ki az ombudsman, hozzátéve, "mert amíg az ember kér, addig azt fogja kapni, amit a többségi társadalom adni akar". Az egyik lehetséges kiutat Kállai Ernő a politikai nyomásgyakorlásban látja, mert véleménye szerint a 600 ezres lélekszámú kisebbség negyedmilliónyi szavazópolgára pártba tömörülve és a parlamentbe akár néhány képviselővel is bejutva, rákényszerítheti a nagy pártokat arra, hogy komolyabban vegyék a kisebbségeket és a roma programokat, mint ahogy az történik Szlovákiában és Romániában is.
Mint Gábor Áron IGAZI leszármazottja intézem soraim önhöz. (rajtam kívül legalább 50-60 embert tudok, aki bizonyított leszármazott és NEM cigány. Ne akarják Gábor Áront cigánnyá nyilvánítani, hiszen súlyos bizonyítékaink vannak az ellenkezőjére és országos botrányt fogunk csinálni ebből mi 50-60 unokatestvér!!! Az nagyon szép dolog, hogy a cigányság szeretne magának egy történelmi hőst, de keressenek olyat, aki valóban az, ne lopjanak maguknak. A színesfémgyűjtés és az ágyúöntés között van némi különbség. Kedves ombudsman úr, az egész világ magán fog röhögni! Talán Gábor Dénes is cigány volt? Mindenki tudja, hogy vannak magyar és zsidó és ezek szerint cigány Gábor családok ez nem azt jelenti, hogy rokonok lennének. Csak Erdélyben is több magyar Gábor család van, aki nem rokona a SZÉKELY hősnek.
Felszólítjuk, vonja vissza a papírokkal nem alátámasztható tudatlanságból eredő kijelentését mégpedig nyilvánosan.
A Gábor vérvonal nem szűnt meg, most is hősies emberek tartoznak ide, akik tesznek valamit hazájukért.
Gábor Emese
festő és szobrászművész
és 60 Gábor rokona