A szabad demokrata politikus megerősítette Kállai Ernő, Péterfalvi Attila és Szabó Máté ombudsmanok hétfői közös nyilatkozatát, miszerint: "elérkezett az idő, hogy a magyar társadalom felelősségteljesen gondolkodó tagjai, különösen a választott vezetők, közjogi méltóságok megszólaljanak és elítéljék a nyilvánosság előtt is a rasszista megnyilvánulásokat."

A rasszizmus elleni fellépést annak kapcsán sürgetik, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom múlt heti közleményében úgy fogalmazott: "a cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigánybűnözés egy részét". A Magyar Gárda pedig felvonulást tartott a Pest megyei Tatárszerntgyörgyön vasárnap délután, ahol a "cigánybűnözés" ellen tiltakoztak.

Gusztos Péter kedden hangsúlyozta: "ordítóan hiányzik", hogy a köztársasági elnök végre nyíltan kiálljon és egyértelmű mondatokkal minősítse a Magyar Gárdát, amely az államfő ablaka alatt bontott zászlót, illetve szintén ordítóan hiányzik a történelmi egyházak elhatárolódása is, hiszen az egyházak több képviselője is részt vett a Magyar Gárda avatásain.

Végül az SZDSZ frakcióvezetője szerint az ellenzéknek és a kormánypártoknak egyaránt lépniük kell: már nem elég az elhatárolódás, hanem személyesen kell kiállni a nyíltan szélsőjobboldali félkatonai szervezet ellen - hangsúlyozta Gusztos Péter, aki szerint "a következő faluban, a következő felvonuláson nekünk is ott a helyünk az utcán."

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában nyílt provokációnak nevezte a Magyar Gárda vasárnapi felvonulását, amely alkotmányellenes célokat fogalmazott meg a cigányság szegregációjával. A tárcavezető szerint szükség van az ügyészség fokozott figyelmére, mert már látszik, hogy a Magyar Gárda eredeti célja nem egyezik a tényleges tevékenységével.