„A feladat megoldható, csak az oktatás színvonalának a rovására megy”

Somogyi László, a fővárosi Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója a tavalyi változások két olyan elemét emelte ki, amelyet iskolájuk fájó szívvel élt át. Egyik a tanárok kötelező óraszámának emelkedése, amely leginkább azokat a tanárokat sújtja, akik komolyan veszik a szakmájukat, és ezért nem mindegy nekik, hogy az eddigi 20 mellett plusz 2 órát tartanak. A feladat megoldható, csak az oktatás színvonalának a rovására megy.

Az igazgató szerint további kedvezőtlen változást jelentett, hogy újabb adminisztrációs teher hárult az iskolákra és a tanárokra, amely az érdemi munkától vonja el az energiát.

A Sulinet digitális tudásbázis lényegének azt tartja az igazgató, hogy olyan adattár álljon a tanárok rendelkezésére, amely bármikor lehívható, és a tanórán használható. Szerinte ennek különösen ott van jelentősége, ahol rendelkezésre állnak interaktív-táblák, multimédiás számítógépek, fontosnak tartaná a program bővítését. A használhatóságát egyelőre az csökkenti, hogy viszonylag kevés anyagrészből van információ, az igazi az lenne, ha minden tantárgyból több választási lehetősége volna a tanároknak.

Somogyi László megemlítette, hogy a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív program keretében találkoztak a Sulinova fejlesztésében megjelenő tananyaggal (mintegy 300 iskola vett részt ebben a január végén záruló kétéves programban), aminek az igazgató szerint meglehetősen vegyes színvonalú a tananyag és az oktatási segédanyag része, ezért szükségesnek tartja a kevésbé használhatók fejlesztését.

Az intézményvezető végül kitért arra, hogy lenne mit javítani az iskolák vezetői és a tárca közötti információáramláson, annak ellenére, hogy minden fontos információ megtalálható az OKM honlapján, ám a személyes kapcsolat jót tenne a kommunikáció, ezáltal a színvonalasabb oktatás szempontjából.

„A színvonal alapvetően a tanár felkészültségén és motiváltságán múlik”

Arató Gergely, az OKM államtitkára a felvetésekre adott válaszában elismerte, hogy a kötelező óraszámok emelése nem jelent könnyebbséget az intézmények és a pedagógusok számára, hiszen voltaképpen többletmunkát kell ellátniuk, de úgy véli, ennek a változásnak nem kell együtt járnia a színvonalcsökkenéssel. Úgy véli, a színvonal alapvetően a tanár felkészültségén és motiváltságán múlik. A legfontosabb az lenne, ha a valóban színvonalasan dolgozó és az iskolát előre vivő tanárokat jobban megfizetnék, tehát a teljesítményt ösztönző bérezés megjelenjen az oktatásban. Ilyen lehetőséget nyújt a minőségi bérpótlék rendszer, amelyben viszont ma nincs elég pénz. Ezért az OKM kiírt egy úgynevezett teljesítménymotivációs pályázatot, melyből azok az intézmények, ahol létezik a minőségbiztosítási rendszer, és egzaktul mérik a pedagógusok teljesítményét, pályázhatnak. A tavaly sikeres pályázatot idén folytatják.

A megnövekedett adminisztrációs terhekről szólva az államtitkár utalt arra, hogy a pedagógiai munka egyes elemeinél elengedhetetlen az írásos rögzítés. Abba az irányba kell elindulnia az intézményeknek, hogy ezeket a feladatokat egyre inkább informatikai eszközök, számítógépek végezzék a tanárok helyett. Hozzátette: ugyanakkor egy sor ügyben valóban egyszerűsíteni kell az adminisztrációt. A diákok szöveges értékelése azok közé a kötelezettségek közé tartozik, amelyekben nem fölösleges papírmunkáról, hanem érdemi pedagógiai feladatról van szó.

A minisztérium és az iskolavezetők közti információáramlás elégtelen voltát firtató felvetésre Arató Gergely rámutatott: az országban összesen több mint 7000 közoktatási intézmény működik, ami korlátozza a személyes kapcsolatok megszervezését. Megemlítette, hogy létezik számos olyan szakmai és szakszervezet, amelyekkel folyamatos kapcsolatban áll a minisztérium. A Gimnáziumok Országos Szövetségével (melynek tagja Somogyi László igazgató is – a szerk.) például rendszeres a tárca kapcsolata. Az OKM nyitott minden együttműködési szándékra az iskolákkal. A minisztériumnak egyébként is kötelezettsége válaszolni valamennyi megkeresésre.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy 2013-ig valamennyi magyar iskola és óvoda készen áll arra, hogy a pedagógiai feladatának megfelelő informatikai eszközöket, programokat használja, és az ehhez szükséges szaktudása is meglegyen a pedagógusoknak.

A Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív program kapcsán Arató úr hangsúlyozta, hogy ez az egyik legfontosabb vállalkozása a közoktatásnak, melynek lényege, hogy jobb, korszerűbb eszközöket kapjanak az iskolák. A most lezáruló kipróbálási szakasz célja az intézményi tapasztalatok összegyűjtése volt. Az eddigi visszajelzések biztatóak a folytatásra nézve.