Kiizzadott győzelemmel folytatták szereplésüket férfi pólósaink, s nagyon közel kerültek az elődöntőhöz. A Varga-Hirling duónak viszont véget ért az olimpia. Korábban pedig női tőrcsapatunk Mohamed Aida óriási hajrájával majdnem ledolgozta 13 tusos hátrán
2008. augusztus 16. szombat 10:42 - Gedei Szilárd
A magyar férfi vízilabda válogatott általában a tornák előtt a felkészülés során sem szokott komolytalan meccseket játszani, ez most viszont az ausztrálok ellen igencsak az volt. Védekezés nélkül, mintegy adok-kapok jellegű játékkal húzta be Kemény Dénes alakulata a nélkülözhetetlen két pontot, amivel már szinte biztossá vált, hogy csoportelsőként egyből a négy közé kvalifikálja magát a válogatott.
Edzőmeccsből horror
A szinte szó hús-vér megfelelője a kanadai válogatott, amelyet hétfőn kell ahhoz legyőznünk, hogy meglegyen az elődöntő, ám erről egyelőre még kár beszélni. Egyrészt még ahhoz győzni kell, másrészt még nem tudhatjuk, melyik válogatottal hoz össze a sors minket.
Persze fontos állomás volt a minden bizonnyal behúzható elsőségig ez a mérkőzés is, amelyet nem kezdtünk túl jól. Az első negyedben mintha azt akartuk volna szimulálni, milyen a rossz védekezés. Négy gólt kaptunk a görögöknek is 12 gólt berámoló ausziktól, akik az első nyolc perc alatt akkor és onnan lőhettek, ahonnan akartak és még csak blokkolni sem nagyon akartuk őket.
Aztán a második játékrészben mintha hatottak volna a széttett kézzel magyarázó mester szavai és elhúzott a csapat 11–6-ra. Az ausztrálok azonban addig ugráltak jó kenguru módjára, míg felzárkóztak, tegyük hozzá: nem ők javultak fel, hanem a mi lendületünk hagyott alább.
A végjátékra így meglepően szoros, mindössze egygólos előnnyel készülhettünk, de nem sokáig hagytuk az auszikat kétségek között: Kis Gergő tett róla, hogy négy perccel a vége előtt az ellenfél lemondjon a pontszerzésről szőtt álmairól. Ezek a kontinenslakók azonban konokabbak, mint gondoltuk: ismét feljöttek egyre, ráadásul még ötmétereset is hibázott Kásás.
Másfél perccel a vége előtt felderengett annak a lehetősége is, hogy kiegyenlítenek, de szerencsére a legjobbkor jött egy magyar blokk, így maradt a 13-12.
A végén még egy ausztrál emberelőny után egy behúzott labda is ott táncolt a gólvonalunkon, de megkegyelmezett végül: 13-12-re, szörnyű játékkal tudtuk legyőzni a lelkes ausztrálokat.
Kásásék hétfőn utolsó csoportmeccsükön Kanadával találkoznak és valószínűleg meglesz a csoportgyőzelem és azzal az elődöntő.
Az olimpiával kapcsolatos híreket folyamatosan online lehet hallgatni a Pont FM 88.1 Rock & Sport rádión, amit az alábbi címen lehet elérni: http://www.hirextra.hu/banners/pontfm.m3u.
Még a 13. hely sem jött össze
Tuti pontszerzőként, sőt éremesélyesként harangozták be Varga Tamás és Hirling Zsolt kettősét az olimpia előtt a könnyűsúlyú kétpárevezősök versenyében. Aztán kiderült, hogy elég könnyűek voltak, és súlytalanok is: az előfutam során csak a reményfutamra feljogosító harmadik helyet tudták megcsípni, akkor azt gondoltuk, pusztán egy fatális kisiklás, véletlen miatt. Aztán a reményfutamban kiderült, hogy nincsenek véletlenek és ott is elment a mezőny a magyar hajó mellett, aminek az eredménye az lett, hogy csak a C döntőért ragadhattak újra lapátot a srácok. Azt a futamot behúzták – igaz, hogy ott már tényleg a leggyengébb egységek küzdöttek, azaz a „futottak még” hajók – egy sima futammal, de a ma megrendezett C döntő megint nem sikerült: a kitűzött 13. hely nem lett meg, mert a japán egység eléjük került.
A kudarc okáról pedig még az edzőjük, Kiss László sem tudott mit mondani, csupán annyit, hogy a fiúk mentek ahogy bírtak, csak mintha valami láthatatlan kötél visszahúzta volna őket, mintha behúzott kézifékkel próbáltak volna meg előremenni. Legalábbis ezt nyilatkozta az MTI-nek a tréner és közben valószínűleg széttárta a karját.
Mi is széttárjuk, és közben legyintünk. Maradt tehát a tizennegyedik hely és a tudat, hogy négy év múlva egy olyan ország fővárosában rendezik a játékokat, ahol nemzeti sportnak számít az evezés. Sajnos nálunk a bosszankodás számít annak.
Most még nem kell pisilni - Fazekas újra a döntőben
Hiába csak az utolsó utáni pillanatban kvalifikálta magát Pekingbe a négy éve doppingbotrányba keveredett Fazekas Róbert, a három diszkoszvetőnk közül csak ő tudta beverekedni magát a szám döntőjébe.
Máté Gábor mindössze négy centivel maradt le a döntőt érő 12. helyről (62.44), Kővágó Zoltán viszont a csalódást okozó 21. helyet tudta csak megdobni (60.79.). Fazekas Robira azonban lehet számítani: 62.64-es eredményével tizenegyedik helyen bejutott a döntőbe, ahol azonban ne tápláljunk hiú ábrándokat mondjuk egy pontszerzés iránt – a bomba formában dobó lengyel Malachowski és a litván világbajnok Alekna harcába aligha ő fog beleszólni.
Az azonban, hogy egyedül csak Fazekasnak van sansza diszkoszosaink közül az olimpián minimum egy kisebb idegsokkal ér fel. Hiszen Fazekas két évig nem is versenyzett – ráadásul azon is hezitáltak, hogy egyáltalán szabadjon-e kiengedni az ötkarikás játékokra, hiszen egyszer már szégyent hozott arra az ötkarikára.
Nem jutott tovább Petráhn Barbara a 400 méteres síkfutás előfutamából 53.06-os idejével, Molnár Krisztina pedig kiesett a rúdugrás selejtezőjében: 4 méter 15 centit tudott csak átugorni, ami azért egy olyan mezőnyben édeskevés, ahol Jelena Iszimbajeva bőven az öt méter felett jár. Sajnos versenyről versenyre kiderül, hogy dobóatlétáinkon kívül semmi esélyünk arra hogy akár a középmezőny közelébe tudjunk szagolni a versenyeken, ami tökéletesen mutatja a magyar atlétika mai állapotát. De ne sírjunk, legalább fiainkban bízhatunk, akik bármit képesek messzire hajítani, ami a kezük ügyébe kerül (például a kalapácsvető Pars Krisztián a tegnapi döntős eredményével). Csak ők meg majd tudjanak pisilni a végén…
Még egy bunyósunk a levesben
Kalucza Norbertnek nem sok esélye volt a Puerto Ricóból érkezett nagyágyú vetélytársa ellen az ökölvívók 51 kilógrammos súlycsoportjának első körében. Arroyo Acevedo nem engedett sok teret a magyar fiúnak, akire ráadásul kétszer rá is kellett számolni. A 14-6-os végeredmény teljesen reális, a kis karibi szigetről érkezett ellenfele nem is adott ki mindent magából. A mélyen vallásos fiú a végén a piros sarokba térdelt le imádkozni győzelme után – mi pedig jobban tennénk, ha követnénk őt azért, hogy Szellő Imre, egyetlen bokszolónk a négyből, aki továbbment egy kört ne essen ki a következőben…
A legkeserűbb feltámadás
A meglepetés amerikai válogatott várt a négy között a magyar tőröző lányokra. Az első asszót Knapek Edina behúzta 4-3-ra a rutinos Smart ellen, majd következhetett Mohamed Aida. Thompson meglepően szívósan küzdött és kiegyenlített, hát persze, hiszen ők is el tudták volna képzelni magukat a fináléban. Varga Gabriella pedig ezúttal sem vívott teljesen összeszedetten, meg is lépett az amerikai Cross két tussal. Amikor pedig ez háromra nőtt kezdett szorítani a dolog – Gabi nem tudott mit kezdeni a rendkívül dinamikus ellenfelével és ezzel nehéz helyzetbe került a csapat.
8-11-el kezdődött a második kör, de pillanatok alatt a már-már reménytelen öt tusos hátrány állt az eredményjelzőn. Mintha nem lett volna türelmük a lányoknak eben a szakaszban: az amerikaiak legtöbbször visszaszúrásokkal operáltak – sajnos eredményesen. 15-10-es hátránynál ráadásul a formán kívüli Varga Gabi következett Smarttal, ami sok jót nem ígért. Amit azonban produkált, az leginkább már feltámadásnak tűnt és följött három tusnyira. Mint később kiderült, hiába, Mohamed ugyanis egyből eltékozolta a nagy nehezen összeszedett reményt.
Rutinosabbak ezek az amcsik annál, minthogy öt tusnyi hátrányt három asszó alatt leadjanak – fordult meg az ember fejében ez a szörnyű gondolat az utolsó kör előtt. Főleg így, hogy mi meg egyszerűen nem voltunk ott a páston fejben. Nem mozdult a láb, nem lendült a kéz: héttel mentek a tengerentúliak és egyre fogyott az idő.
Két asszóval a vége előtt már nyolc volt a hátrány…
Ugyan volt már olyan, hogy csapat innen fordított, de ez most nem az a csapat volt. Ugyan Mohamed Aida fantasztikus hajrába kezdett, de ekkor már 13 volt a hátrányunk. Egy 11-1-es rohammal följött négy tusra és ekkor már a depresszióba zuhant magyar szurkolók is elkezdtek éledezni. Ötven másodperccel a vége előtt már csak hárommal mentek az amerikaiak, akiknél Smart teljesen szétcsúszott a végére. S már csak két tus volt a hátrány, amikor jött az újabb tus! Egyetlen tusra jött föl az önkívületben vívó Mohamed! Egyetlen tus…
Ilyen feltámadást olimpián talán még soha nem produkált csapat, de a lányoknak sikerült. Öt másodperccel a vége előtt azonban már mennie kellett Aidának és kapott egyet – vége lett az álomnak.
Mégis, ilyen hihetetlen visszatérést ritkán látni, ami azért erőt adhat a bronzmeccsre. De miért nem tudtak így vívni az egész meccsen a lányok? Ez már örökre titok marad…
Az olimpiával kapcsolatos híreket folyamatosan online lehet hallgatni a Pont FM 88.1 Rock & Sport rádión, amit az alábbi címen lehet elérni: http://www.hirextra.hu/banners/pontfm.m3u.
Phelps utolérte Mark Spitzet! Megvan ugyanis az amerikai úszófenomén hetedik aranya, ezúttal 100 méter pillangón nézte a hátát a mezőny. Azonban nem úszott világcsúcsot a rekordbajnok, mindössze egy soványka kis olimpiai rekorddal tudott ezen a döntőn villogni.
Az úszódöntők utolsó előtti napja
Persze nem is nagyon tudott villogni, hiszen akadt egy szerb fiú, Milorad Csavics, aki majdnem végig vezetett a futamban, azonban a végére elfáradt és Phelps remek hajrájával nem tudott mit kezdeni. Ilyen még nem volt, az amerikai csak úgy tudta behúzni hetedik aranyát, ha csinál egy jó benyúlást, de ezt is megcsinálta. Így végül is egyetlen század másodperccel, de csak Michael Phelpsé lett az arany, akit úgy néz ki még a szerencse is segít nagy álmának megvalósításában, a nyolc aranyérem megszerzésében. Ehhez már csak egyetlen egy futamot kell megnyernie…
Ugyan nem ekkora sztár a nőknél Kirsty Coventry, de azért van neve a zimbabweinek és ennek megfelelően őt tartották a 200 hát esélyesének is. Nos, az afrikai úszónő 2:05.24-re javította a világcsúcsot és nem volt kérdéses újabb bajnoki címe. Margaret Hoelzer tehát lemaradt erről az aranyról is, de hát már annyiszor szólt az amerikai himnusz – a zimbabwei mennyivel érdekesebb…
A továbbiakban viszont nem hiába vártunk az európai győztesre, hiszen Rebecca Adlington brit földről érkezve 8:14.10-es idejével elcsente a világcsúcsot és behúzta az aranyat 800 méter gyorson. De legalább ebben a számban teljes volt az öreg kontinens uralma: az olasz Filippi és a dán Friis álhatott ugyanis fel még a dobogóra.
Cesar Cielo Filho öröme viszont felejthetetlen marad az 50 férfi gyors befutója után. A brazil sprinter ugyanis némi meglepetésre a két francia Leveaux és Bernard előtt tudott új olimpiai csúccsal nyerni – ez pedig azért nem semmi, mert mindeddig Brazíliának nem volt olimpiai aranya úszásban. Most már van, nem is akármilyen.
Holnap még négy döntőt rendeznek a Vizeskockában és ezzel befejeződnek az úszóküzdelmek. Nagy kérdés, hogy a földönkívüli Phelps be tudja-e húzni nyolcadik aranyát és hogy mennyire fáradt már el az eddigiekben. Ráadásul utolsó fellépése egy váltó lesz, a 4x100 vegyes. Azaz nem csak rajta fog múlni a rekordarany…
Bevívtuk magunkat az elődöntőbe
Aki csak egy kicsit is ért a víváshoz, vagy legalább látott már egy-két asszót mondjuk a női tőrözőktől, az tudhatta: ha valakitől várhatjuk az eredményt az eddigi gyengébb szereplések után, azok a női párbajtőrcsapatunk tagjai.
A Mohamed Aida, Knapek Edina és Varga Gabriella összeállítású válogatott már eleve nem panaszkodhatott a sorsra sem, hiszen a verhető németeket kapták az első fordulóban, ami már rögtön a négy közé jutásért döntött. Lassan lendült bele a csaptunk, az első három asszó után még három tussal vezettek a németek. Ebben a szakaszban csak Knapek tudta megnyerni a saját asszóját, ami azért némi aggodalomra adott okot, de szerencsére a lányok nem kezdtek el pánikolni és még három asszó után Mohamed Aida remek vívásával felzárkóztunk egyetlen tusnyi különbségre. A hetedik asszótól kezdve aztán a lányok kiépítettek egy biztosnak tűnő előnyt, volt olyan időszaka a találkozónak, hogy hattal is mentek a magyar lányok. Ezt az előnyt kellett a végén Knapek Edinának megtartania a legjobb német, Wachter ellen. Ez végül sikerül is: ugyan a németek már két tusra is följöttek a végén, már nem maradt idejük és 35-31-re behúztuk az összecsapást.
A másik negyeddöntőben – a mi águnkon – az amerikaiak mentek tovább, így velük találkozunk majd a döntőbe kerülésért.
Éremért vívhat tehát második csapatunk, amely bemutatkozott az olimpián. Tegnap a férfi párbajtőrözőink óriási csalódást okoztak azzal, hogy csak ötödik helyen végeztek, ennél ma már biztos, hogy jobbak lesznek a lányok.
Az olimpiával kapcsolatos híreket folyamatosan online lehet hallgatni a Pont FM 88.1 Rock & Sport rádión, amit az alábbi címen lehet elérni: http://www.hirextra.hu/banners/pontfm.m3u.
Ezt itt olvastam:
"Másfél perccel a vége előtt felderengett annak a lehetősége is, hogy kiegyenlítenek, de szerencsére a legjobbkor jött egy magyar blokk, így maradt a 13-12.
A végén még egy ausztrál emberelőny után egy behúzott labda is ott táncolt a gólvonalunkon, de megkegyelmezett végül: 23-12-re, szörnyű játékkal tudtuk legyőzni a lelkes ausztrálokat."
Az a "23"-as szám ott biztos, hogy jól van írva? Rendben van így a cikk? ;-P
(Bár a meccset nem láttam, de itt valami nem jól lehet írva.)
"Másfél perccel a vége előtt felderengett annak a lehetősége is, hogy kiegyenlítenek, de szerencsére a legjobbkor jött egy magyar blokk, így maradt a 13-12.
A végén még egy ausztrál emberelőny után egy behúzott labda is ott táncolt a gólvonalunkon, de megkegyelmezett végül: 23-12-re, szörnyű játékkal tudtuk legyőzni a lelkes ausztrálokat."
Az a "23"-as szám ott biztos, hogy jól van írva? Rendben van így a cikk? ;-P
(Bár a meccset nem láttam, de itt valami nem jól lehet írva.)