Szabó Ervin Könyvtár - fejlesztések

A könyvtárak helyzete az elmúlt évtizedben megváltozott: az emberek könyvtárképe már nemcsak a kölcsönzésről, olvasásról, kutatásról, tanulásról szól, hanem a szinte napról napra bővülő virtuális könyvtárról is - hangsúlyozta Fodor Péter, hozzátéve, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának tavaly 5,2 millió látogatója volt és ennek fele "virtuális olvasó".

Mint arra a főigazgató rámutatott, az elmúlt években csökkent a könyvtárba ellátogató olvasók száma, és érzékelhetően kevesebb volt a kikölcsönzött kötet is. Ehhez az új állapothoz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak is alkalmazkodni kellett. Versenyhelyzet alakult ki - folytatta Fodor Péter, aki szerint ebben a szituációban az a könyvtár tekinthető korszerűnek, amely képes a tradicionális értékek megőrzése, felmutatása mellett korszerű információs központként, virtuális könyvtárként is működni.

"Egy könyvtárnak nemcsak múltja, hanem jövője is van" - fogalmazott, felhívva a figyelmet arra, hogy minden intézménynek szakmai konszenzuson alapuló, korszerű programmal kell rendelkeznie. Ugyanakkor kiemelte: a központi könyvtár 2001-ben befejeződött rekonstrukciója és bővítése jó alapot, azaz "egy trambulint" jelentett a hálózat megújításához.

Fodor Péter megemlítette, hogy Budapesten a jelenleg működő 56 könyvtár az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ma jobban megfelel a használók igényeinek, elvárásainak, mint korábban. Kilenc új bibliotéka épült, 23 tagkönyvtár felújítására került sor.

A jövőbeni fejlesztésekről szólva felidézte, hogy júniusban fogadta el a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2008-2013 közötti időszakra szóló stratégiai fejlesztési tervét. Mint mondta, azért volt szükség új stratégiára, mivel "elértek egy adott szintet". "A könyvtár területén sem lehet úgy viselkedni, hogy valamit megcsinálunk és hátradőlünk, mert akkor lemaradunk" - húzta alá.

A főigazgató tájékoztatása szerint az új stratégiában nemcsak a küldetésnyilatkozatot, a szerepet és az alapelveket fogalmazták meg, hanem a hazai könyvtári szakma stratégiájához és a nemzetközi könyvtáros szervezet ajánlásaihoz is próbáltak igazodni.

Hangsúlyozta: "jól lehet építkezni abból", hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagy múltú és tradíciójú, ismert intézmény. Bár sokan féltik a könyvtár jövőjét, a hagyományos szerepre mindig van vevő - véli a főigazgató.

Fodor Péter kiemelte, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a jövőben is a főváros egyik meghatározó közintézménye kíván maradni. Kiállításokat, előadóesteket, író-olvasó találkozókat szerveznek, de összefognak az iskolai könyvtárrendszerrel is, hiszen nem mindegy, milyen könyvtárkép alakul ki egy gyerekben. Megjegyezte, hogy a legtöbb olvasót az iskolarendszerből való kikerüléskor veszítik el.

Hagyományosan októberben kerül sor a Könyvtárak Összefogása a Társadalomért programra, amely az Informatikai és Könyvtári Szövetség koordinálásával valósul meg, az idén a tini olvasók kerülnek a középpontba - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy 11 könyvtárban működik felolvasógép a vakok- és gyengén látók számára, van babaolvasójegy és babafüzet, de folytatják "a könyvet házhoz" akciót is, melynek keretében a mozgásképteleneket is bevonják a szolgáltatásba, novemberben pedig hagyományosan csatlakoznak a tudomány hónapjához.

A főigazgató kitért arra is, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár részt vesz az országos digitalizálási programban, és tagja az országos dokumentumellátó rendszernek is. Közlése szerint először azokat a papír alapú dokumentumokat digitalizálják, amelyek károsodásnak vannak kitéve. Példaként említette a Budapest Gyűjteményt és a Szociológiai Gyűjteményt.

A feladatok között említette, hogy a központi könyvtárban automatizálni fogják a kölcsönzést, azaz az olvasó regisztrálja azt, milyen könyvet kölcsönzött. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak gondoskodnia kell Budapest történetére, kulturális életére vonatkozó adatok, információk gyűjtéséről, rendszerezéséről. Kiemelt feladat az olvasáskultúra fejlesztése - tette hozzá a főigazgató.

Fodor Péter elmondása szerint a stratégia része új könyvtárak létrehozása is, ennek megfelelően Bel-Budán, Újbudán, Óbudán, Terézvárosban, Soroksáron és Zuglóban is tervezik új könyvtár nyitását az elkövetkező években.